Pénzügyi segélyt nem kapott berlini és párizsi látogatásán a görög kormányfő, politikai támogatást viszont szerzett országa számára a kemény megszorítások programjához, illetve a görög államháztartási hiány lefaragásához. Athén egyúttal háromszorosan túljegyzett kötvénykibocsátást is lebonyolított az elmúlt napokban, ennek a sikernek az ára azonban az igen magas hozamígéret volt.
Ha Görögország államcsődöt kénytelen jelenteni, az egész európrojekt értelmetlen – jelentette ki vasárnap Nicolas Sarkozy francia államfő, néhány órával azt megelőzően, hogy fogadta volna az európai körúton lévő görög miniszterelnököt. George Papandreu azért látogatott Párizsba, hogy a francia vezetéstől is támogatást szerezzen a kemény megszorítások programjához, illetve a görög államháztartási hiány lefaragásához. A görög kormányfő realitásérzékét dicséri, hogy a nyilvánosság előtt nem kérte a francia kormányt pénzügyi segítség nyújtására, mint ahogy két nappal korábban a német vezetőket sem próbálta ilyesmire nógatni. Hivatalosan „csupán” politikai támogatásért esedezett – sajtókörökben viszont úgy tudják, hogy csak azért nem kért nyilvánosan is pénzt, mert a színfalak mögött mind Párizsban, mind Berlinben jó előre megmondták segítőinek, eszébe ne jusson ilyesmi.
Papandreu néhány napja még azzal próbálta revolverezni az EU-t, hogy ha nem kap uniós vagy bilaterális pénzügyi segítséget, kénytelen lesz a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azonban csütörtökön szokatlanul nyers stílusban szólította fel a görög vezetést az IMF-fel való flörtölés abbahagyására és sajtóértesülések szerint a két vezető európai tagállam fővárosában is hasonló üzeneteket adtak át Papandreunak. Az IMF csupán akkor szívesen látott szereplője a görög kiútkeresésnek, ha technikai segítséget nyújt, a kölcsönére (és annak politikai következményeire) Európában láthatóan nem tartanak igényt.
Pénteki berlini látogatásán Angela Merkel német kancellár azt mondta Papandreunak, hogy a német kormány „mindent megtesz közös valutánk, az euró stabilizálásáért”, de kínosan vigyázott, nehogy ezt bárki is konkrét anyagi segítségnyújtás ígéreteként értelmezhesse. „Ez a kérdés ma nem merül fel”, mondta Merkel az esetleges pénzügyi mentőövről. Hozzátette: „derűlátó vagyok, hogy nem fogunk ezzel szembesülni a jövőben sem”, mivel a remények szerint a görög államháztartási kiigazító program elegendő lesz a piaci bizalom visszaszerzésére. Mint ismert, a múlt héten Papandreu újabb drasztikus takarékossági intézkedéseket hirdetett e célból (BruxInfo, március 4.).
Merkel és Papandreu közös sajtóértekezletén nagy feltűnést keltett viszont az, hogy a két vezető milyen komolyan megfenyegette a görög válság előidézésében – és ezáltal az euró körüli kérdőjelek szaporításában – társfelelősnek gondolt fedezeti (hedge) alapokat. A két kormányfő közös EU- és G20-fellépést helyezett kilátásba azon spekulánsok ellen, akik az államadósság-papírok körüli bizonytalanságok erősödéséből igyekeznek hasznot húzni. „A spekulatív befektetéseket meg kell fékezni, különösen akkor, ha államok ellen irányulnak” – szögezte le Merkel. Konkrétan megemlítette a hitelcsőd-biztosítási kontraktusok (CDS) piacát, mint ami egy esetleges ilyen fellépés célpontja lehet, de részletekbe nem bocsátkozott.
Az Akropolisz eladásáról szó sem lehet
A görög helyzet súlyosságát mindenesetre jól mutatja, hogy egyes német politikusok már azt is felvetették, Görögországnak esetleg el kellene adnia néhány szigetét vagy akár az Akropoliszt az államadósság fedezetéül. Ezt javasolta Josef Schlarmann, a nagyobbik kormánypártnak számító CDU egyik befolyásos Bundestag-képviselője, illetve Frank Schaeffler, a koalíciós partner FDP egyik pénzügyipolitikai szakértője. A dolog komolyságára utal, hogy Papandreu berlini sajtóértekezletén is előkerült az ügy – a görög miniszterelnök természetesen határozottan cáfolta, hogy ilyen megoldás szóba jöhetne.
Az athéni kormány csütörtökön is elkönyvelhetett némi részsikert az államcsőd elkerüléséért vívott harcában: háromszoros túljegyzés mellett bocsátott ki sikeresen új tízéves államkötvényeket. Igaz, a papírok átlaghozama 6,11 százalék lett, ami továbbra is kiugróan magas és hatalmas pluszköltségeket ró a görög adófizetőkre. A piac szemmel láthatóan továbbra is igen kockázatos befektetésnek tartja a görög államkötvényeket, s csak rendkívül magas hozamígéret mellett hajlandó vásárolni belőlük.
„Nem akarunk az EU Lehman Brothers-e lenni” – fogalmazott a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában megjelent interjújában Papandreu. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy ha Görögország nem kap segítséget és fizetésképtelenné válik, akkor abból másoknak is mérhetetlen kára keletkezik – akár dominóhatást is elindíthat. Egyúttal azonban arra is utalt, hogy a mostani magas kamatszint (amely a második legrosszabb helyzetben lévő Portugália adósságpapírjainak hozamszintjét is két százalékponttal meghaladja) túl sok Athénnak. „Nem olyan kedvező feltételekkel követelek kölcsönöket, amiket Németország kap, de a mostaninál kedvezőbb feltételekre van szükségünk” – mondta a kormányfő.
Görögországon belül eközben nincs jele az elégedetlenség csillapodásának. Az októberi választásokon hatalomra került szocialisták bér- és nyugdíjemeléseket ígértek a kampány során, de a vártnál jóval magasabb deficit miatt most éppen bér- és nyugdíjcsökkentésekre kényszerülnek. Az elmúlt napokban egymást érték a tüntetések és a sztrájkok (többek között a tanárok és a tömegközlekedési dolgozók is beszüntették a munkát), egyes kormányépületek körül zavargásokra is sor került, ami felveti a kérdést: képes lesz-e ténylegesen is végrehajtani ambiciózus deficitcsökkentő vállalásait az athéni kormány.
Twitter
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)