Izland EU-csatlakozását is visszavetheti a kártérítés leszavazása

Brüsszel, 2010. március 8.
Az izlandiak elsöprő többsége a hétvégén leszavazta, hogy a szigetország közel négymilliárd eurót fizessen ki kompenzációként azoknak a brit és holland ügyfeleknek, akiknek a 2008-as államcsőd miatt úsztak el izlandi megtakarításaik.

Az izlandiak 93 százaléka a szombaton tartott népszavazáson elutasította annak lehetőségét, hogy az ország 3,9 milliárd euró (nagyjából 5,3 milliárd dollár) kártérítést fizessen azoknak a brit és holland betéteseknek, akik a 2008-as államcsőd miatt mondhattak búcsút befektetéseiknek. Akkori hírek szerint 100 ezer holland és 200 ezer brit ügyfél Icesave-számláit fagyasztották be az anyacég, a Landsbanki államosításakor.

A 2008-as válság miatt az izlandi kormány az anyavállalatot csődgondnokság alá helyezte, így a betétesek nem juthattak hozzá megtakarításaikhoz. Tavaly júniusban aztán a Johanna Sigurdardottir vezette szociáldemokrata kormány bejelentette, hogy 1,3 milliárd eurót visszafizet Hollandiának, 2,6 milliárd eurót pedig Nagy-Britanniának – miután a két ország már kárpótolta állampolgárait.

Az izlandi polgárok azonban erre az akkor még csak tervezet formájában létező megállapodásra mondtak nemet. Mindez azonban jelentősen beszűkíti Sigurdardottir kormányának tárgyalási lehetőségeit. A miniszterelnök terve egyébként a The Wall Street Journal internetes összeállítása szerint eredetileg az volt, hogy még a referendum előtt kikovácsol valamiféle megállapodást a britekkel és a hollandokkal (Izlandon az összes politikai párt támogatja a kárpótlás valamiféle formáját), ezzel lényegében értelmetlenné téve a népszavazást.

Miután a tárgyalások pénteken eredmény nélkül zárultak, a kormányfő egyenesen arra buzdította a polgárokat, hogy ne vegyenek részt a voksoláson. Maga Johanna Sigurdardottir is bojkottálta a voksolást, melynek kiírására egyébként azt követően került sor, hogy Olafur Ragnar Grimsson államfő megvétózta a parlament által tavaly decemberben jóváhagyott kárpótlási törvénytervezetet.

Alistair Darling brit pénzügyminiszter a TimesOnline szerint a referendumot követően elismerte, hogy valószínűleg sok-sok évbe telik majd, mire Nagy-Britannia hozzájut a kártérítési összeghez. A pénzügyi tárca vezetője a BBC egyik műsorában azt mondta: számukra az az alapvető fontosságú, hogy visszakapják a pénzt, a kifizetés feltételeinek kitárgyalásához ugyanakkor rugalmasan állnak hozzá.

Helyszíni jelenések szerint a szavazást követő éjszaka a reykjavíkiak tűzijátékot gyújtottak, és volt olyan helyi, aki a referendumról azt mondta, hogy azon lényegében „az adósság-rabszolgaság ellen” szavaztak. Kérdés azonban, hogy a mostani voksolás miképpen befolyásolja majd a szigetország nemzetközi megítélését.

Izland tavaly júliusban nyújtotta be tagfelvételi kérelmét az EU-hoz, és az Európai Bizottság most februárban pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett javaslatot. (Erről lásd bővebben a BruxInfo 2010. február 25-i hírlevelét). A labda most a tagállamok térfelén pattog, nekik kell határozniuk arról, hogy követve a Bizottság véleményét kezdeményezik-e a tárgyaláskezdést.

Ehhez a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges, ám kérdéses, hogy a britek és a hollandok ezek után zöld jelzést adnak-e az izlandi tárgyalások megindításának. Emlékezetes, hogy jelenleg is hasonló – egyes tagállami fenntartásokból fakadó – konfliktusok akadályoznak már folyamatban lévő tárgyalásokat. Horvátország csatlakozási tárgyalásait hosszú időn át Szlovénia blokkolta, Törökországét – vagy legalábbis több fejezet megnyitását – Görögország és Ciprus. Ugyancsak Athén ellenkezése miatt nem kezdődhettek mindmáig a tárgyalások Macedóniával.

A Bizottság egyik szóvivője vasárnap az AFP szerint mindenesetre azt mondta, hogy az Icesave-ügy és a szigetország csatlakozási kérelme „két külön folyamat”.

Az izlandi kormány most mindenesetre azt mondja: a továbbiakban is elkötelezett amellett, hogy a megfelelő megállapodás reményében folytatódjanak a tárgyalások a hollandokkal és a britekkel. Ez Reykjavík számára azért is lényeges, mert a Nemzetközi Valutaalap részben a kártérítési megállapodástól tette függővé a szigetország számára folyósítandó hitel következő részletének utalását.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Barroso nem fél a magyar EU-elnökségtől
  • Vegyes volt a visszhangja az amerikai stílusú Barroso-beszédnek
  • A párbeszéd felújítására bíztatja az EU Magyarországot
  • Új költségvetési időszámítás kezdődik januártól az EU-ban
  • Fellegi a magyar EU-elnökség energetikai programjáról
  • Milliárdokat ígérnek fejlesztési bankok a Nabuccónak
  • Az európai sajtószabadságot féltették az Európai Parlamentben
  • Romák integrációja: jobban odafigyelne az EU-források elköltésére a Bizottság
  • Szigorú feltételekhez köti az állatkísérleteket az EP
  • Németországban él a legtöbb külföldi
Twitter
Facebook