Európai Valutaalapot készül javasolni a Bizottság

Az Európai Bizottság kész javaslatot előterjeszteni egy Európai Valutaalap (EMF) létrehozására – közölte hétfőn egy kérdésre válaszolva Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője, aki ugyanakkor a folyamatban lévő konzultációra hivatkozva nem tudta elárulni, hogy mikor lát napvilágot a javaslat. Az viszont biztosnak látszik, hogy erre még a spanyol elnökség idején sor kerül.

„A görög esetnek nem szabad többé megismétlődnie, le kell vonnunk a tanulságokat a válságból” – indokolta Amadeu Altafaj az Európai Bizottság szándékát, hozzátéve, hogy az új eszköz inkább a jövőre szól, Görögországra még nem lesz alkalmazható. A szóvivő azt is megjegyezte, hogy a leendő Európai Valutaalapnak szigorú feltételességen kell alapulnia – célzás arra, hogy csak olyan bajba került eurózóna-tagok számíthatnának pénzügyi mentőövre, amelyek cserébe megfelelő kötelezettségvállalásokat tesznek.

A szóvivő egyelőre elhárította azokat a kérdéseket, amelyek azt tudakolták, hogy az új intézmény, vagy csupán új eszköz létrehozása szükségessé teszi-e az uniós szerződés módosítását. „A jogi alapokról, akárcsak minden más kérdésről jelenleg is egyeztetések folynak” – válaszolta.

A kérdés elvileg nem szerepel a biztosi testület keddi ülésének napirendjén, de nem kizárt, hogy Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos, aki folyamatosan tájékoztatja kollégáit a válság-fejleményekről, szóba hozza majd. Az EMF esetleges létrehozásához az eurózóna 16 tagjának egyhangú döntésére lenne szükség.

Amadeu Altafaj szerint a Bizottság a Lisszaboni Szerződés vonatkozó cikke nyújtotta lehetőséggel élve egyidejűleg olyan javaslatok előterjesztésére készül, amelyek a hatékonyabb megelőzést szolgálják. Ez a tagállami fiskális politikák felügyelete mellett a jövőben a makrogazdasági politikák szigorúbb felülvigyázását is magába foglalná, így például az egyensúlytalanságok kialakulásának megelőzését.

Felvetődik a kérdés, hogy az Európai Valutaalap életre hívása összhangban állna-e a stabilitási és növekedési paktumnak (és az egész eurózónának) azzal az alapvetésével, hogy a bajba jutott országoknak nem dobnak pénzügyi mentőövet. Ez a passzus annak idején Németország kérésére került bele a szabálykönyvbe, mint egyfajta biztosíték a pénzügyi unióra.

Az Európai Valutaalap felállítását elsőként egy néhány hete közzétett közös tanulmányában javasolta Daniel Gros, a brüsszeli CEPS kutatóintézet igazgatója és Thomas Meyer, a Deutsche Bank vezető közgazdásza. A két neves szakértő olyan intézmény vagy pénzalap létrehozását ajánlotta, amely az állami fizetésképtelenség esetén avatkozhatna be. Ez lehetne egyfajta Európai Valutaalap (European Monetary Fund, EMF), amely a piacok számára is megnyugtató megoldást kínálhat, hogy az általa megsegített ország valóban kellő gazdaságpolitikai fordulatot hajt végre.

Az EMF felállítása a szerzők szerint nem jelenti a maastrichti szerződésben foglalt fiskális mentőcsomag tilalmának megsértését (ez a lisszaboni szerződés életbe lépése óta a konszolidált EU-szerződés 125. cikkében olvasható). Éppen ellenkezőleg, az EMF léte az egyetlen lehetőség arra, hogy ez a tilalom hiteles legyen – érvel Gros és Meyer. A maastrichti szerződés megalkotói ugyanis nem vették figyelembe, hogy piaci bizonytalanság vagy válság idején a teljes pénzügyi összeomlás valós veszélye miatt a mentőcsomag elmaradása nem reális alternatíva.

Ahogy az összeomláshoz túl nagy, feltétlenül megmentendő, a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából fontos bankok esetében, az eurózóna tagállamai esetében sem engedhető meg a fizetésképtelenség, mert az magára az euróra lenne óriási csapás. Az EMF az EU-szerződésekben többször is emlegetett szolidaritás egyik kifejeződése lehetne, amelynek ezért cserébe joga és lehetősége lenne bizonyos elvárásokat támasztani a megsegítendő ország felé. Az EMF forrásaihoz a javaslat értelmében csak azoknak az országoknak kellene hozzájárulniuk, amelyek megsértik a maastrichti deficit- és államadósság-kritériumot – méghozzá olyan mértékben, amennyivel meghaladja deficitjük a GDP 3 százalékát, illetve államadósságuk a 60 százalékát.