A szociális témákat is integrálni kell a gazdaságpolitikába

Az EU-tagállamok foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős miniszterei március 8-9-i brüsszeli ülésükön fogadják el a szociális védelemről és a társadalmi befogadásról szóló közös (a tagállamok és a Bizottság által együtt készített) jelentés legújabb verzióját. Az évente kiadott jelentés idei frissítését március 4-én tette közzé a Bizottság. Ez elsősorban azzal foglalkozik, hogy milyen tanulságokat kell levonni a szociális szféra területén a válságra a kormányok által adott válaszból. Fő üzenete, hogy a gazdaságélénkítő intézkedések leállítását nem szabad anélkül megtervezni, hogy azokba ne foglaljunk bele aktív szociálpolitikai stratégiát. Sőt, a szociálpolitikának a hosszú távú gazdaságpolitikai stratégiák fontos részévé kell válnia – hangoztatta az anyag bemutatásakor Andor László szociális ügyekben illetékes biztos.

A jelentés szerint az EU szerepvállalásának e téren is jelentős hozzáadott értéke van, hiszen a nyílt koordináció keretében a tagállamok kölcsönösen tanulhatnak egymás tapasztalataiból, tájékoztathatják egymást, mi volt a leginkább bevált gyakorlat. Ez az uniós szerepvállalás jelentősen erősödhet a Bizottság által a múlt héten bemutatott EU2020 stratégia (BruxInfo, március 4.) gyakorlati megvalósításával, hiszen a stratégia öt célkitűzése és hét „zászlóshajó” kezdeményezése között több szociális tartalmút is találunk.

A Bizottság ezért a jelentésben arra is felszólít, hogy a tagállamok rendszeresen mérjék fel az EU gazdasági foglalkoztatási stratégiájának hatását a társadalmi haladásra (a progresszióra). A cél természetesen az, hogy a tagállamok maguk is építsenek az idei „Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve” során megfogalmazódó eredményekre és tapasztalatokra.

A válság gazdasági és szociális hatásainak enyhítésében az európai jóléti modellnek és a kormányzati beavatkozásnak rendkívül nagy szerepe volt – állapítja meg a jelentés. Egyúttal azonban arra is int, hogy a krízis szociális következményeinek egy része még csak most van kifejlődőben. A fellendülés megindulásáig még tovább fog emelkedni a munkanélküliség, sőt, talán egy darabig még azon túl is. A munkanélküliség az idén várhatóan eléri a 10,3 százalékot az EU-ban (jelenleg 9,9 százalékon áll), és igen komoly kihívást jelent, hogy sikerüljön megakadályozni nagy tömegek tartós kiszorulását a munkaerőpiacról.

A gondokat fokozza, hogy sok tagállamnak egyszerűen nincs pénze a szociális célú beavatkozások finanszírozására. Noha a GDP-arányos szociális kiadások a 2008-as 28 százalékról uniós átlagban 2011-re várhatóan 31 százalékra emelkednek, jó néhány tagállamban így is hatalmas lyukak fognak tátongani a szociális hálón. A válság hatására nemcsak a szegénység terjed (beleértve a gyermekszegénységet is), hanem a társadalmi kirekesztés is.

A kirekesztés különféle válfajai közül most különösen a méltó lakhatási lehetőségekből és a megfelelő egészségügyi ellátásból való kirekesztés tűnik különösen súlyos gondnak. Várható azonban, hogy a válság hatására a nyugdíjrendszerben lévő feszültségek is felerősödnek. Az Uniónak is fel kell lépnie, hogy enyhítse a szociális ellátórendszerre nehezedő nyomást – szögezi le a miniszterek által várhatóan különösebb vita nélkül elfogadandó jelentés.

Kapcsolódó cikkek

Az eszközöket hiányolják az EU2020-as stratégiából (2010. március 8.)

Előnyt kovácsolna a válságból az EU új gazdasági stratégiája (2010. március 4.)

Tíz százalékra emelkedett a munkanélküliség (2010. február 1.)

Nyolcvanmillió szegény tengődik Európában (2009. október 29.)