Politikai megállapodást szeretne elérni a pénzügyi felügyeleti reform még nyitott mikroprudenciális témáiban a pénzügyminiszterek szerdai brüsszeli tanácsülésén (Ecofin) a soros svéd elnökség. Nagy-Britannia ellenállása azonban megkérdőjelezi ezt a tervet.
A pénzügyi felügyeleti reform makroprudenciális elemeiről már az októberi Ecofinen egyetértés alakult ki. Ennek értelmében frankfurti központtal, az Európai Központi Bank elnökének vezetésével és a központi bankok európai rendszerének alárendelten létrejön az Európai Rendszerkockázati Tanács (ERT), amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészét érintő kockázatok folyamatos nyomon követése és elemzése lesz. Az ERT célja, hogy időben felhívja a figyelmet a veszélyes jelenségekre és szükség esetén ajánlásokkal forduljon a tagállamok szakhatóságai felé. Nem kötelezheti őket, de a tagállami felügyeleti szerveknek meg kell indokolniuk, ha eltérnek az ajánlásoktól.
A reform másik, mikroprudenciális része az Európai Bizottság szeptemberben előterjesztett javaslatai értelmében három új hatóság felállításával próbálna európai szintű (de nem egységes) banki, biztosítási és értékpapír-piaci felügyeletet létrehozni. A három új testület feladata a bankok, a biztosítók, illetve az értékpapír-piaci szereplők tagállami határokon átnyúló tevékenységének napi szintű felügyelete lesz. (A tagországokon belüli tevékenységet továbbra is a tagállami felügyeletek ellenőrzik.) Az új testületeket a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) fogja egybe.
A három új európai felügyelet a már meglévő európai felügyeleti bizottságok alapjain jön létre, de azokhoz képest bővebb hatáskörrel. Javaslatokat dolgozhatnak ki a felügyeleti tevékenység szabványosítására, a szabályoknak a tagállamok közötti konzisztens alkalmazásának garantálására, bizonyos technikai standardokra. Feladatuk lesz a nemzeti pénzügyi felügyeletek közötti információcsere kereteinek kialakítása és a közösségi szabályok következetes alkalmazásának szavatolása. Felügyeleti kollégiumokat hoznak majd létre a határon átnyúló tevékenység ellenőrzésére az érintett tagállami felügyeletekből. Hatáskörük kiterjed majd a hitelminősítő intézetek felügyeletére is.
Szükség esetén a felmerülő vitás kérdéseket is ennek a három új európai felügyeletnek kell rendeznie. Éppen ezen a téren vannak azonban olyan nézeteltérések, amelyek a szerdai Ecofinen is kudarccal fenyegetnek. Nagy-Britannia nyomására az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács már júniusi csúcstalálkozóján kimondta, hogy a PFER intézményei semmilyen módon nem hozhatnak a tagállamok költségvetésére nézve kötelező erejű döntéseket. Ez azonban a jelek szerint nem elégítette ki a brit kormányt, amely attól is tart, hogy a péneurópai felügyeleti hatóságok beleszólása alááshatja London pénzügyi központi szerepét.
Brit aggodalmak a dirigista szemlélet terjedéséről
A britek számára az a legérzékenyebb pont, hogy vitás kérdésekben a szigetországban sokszor „európai szuperfelügyeleteknek” is nevezett három új intézményé a döntő szó. Sokan attól félnek, hogy így a német-francia dirigista-regularista felügyeleti gyakorlat érvényesül majd Londonban is, amely így elveszítheti vonzerejét a pénzügyi központok globális versenyében. Jogilag Nagy-Britannia beleegyezése nélkül is lehetséges a megállapodás, hiszen az ügyben minősített többséggel kell dönteni a Tanácsban. Ám politikai szempontból nem sok értelme lenne egy olyan egyezségnek, amely éppen az e téren leghatalmasabb tagállam akarata ellenére születik meg. Értesülések szerint a brit ellenállást bizonyos tekintetben a németek és a spanyolok is támogatják.
A múlt héten különböző tanácsi források többször is megerősítették, hogy szakértői szinten és a tanácsüléseket előkészítő állandó képviselők bizottságában (Coreper) sem sikerült eloszlatni a brit aggodalmakat. London továbbra is azt szeretné, ha az európai felügyeletek kevesebb jogkört kapnának és nem tennék számukra lehetővé, hogy napi ügyekben felülbírálják a nemzeti felügyeletek döntéseit. Az Európai Bizottság eleve nem kívánt állást foglalni abban, hogy pontosan milyen területeken hozhatnak az új felügyeletek a tagállamokat kényszerítő döntéseket, a Tanácsra (és az ügyben már a nizzai szerződés alapján is társjogalkotói jogkörrel rendelkező Európai Parlamentre) bízta ennek pontos meghatározását, mivel előre látta, mennyire nagy vitákat vált ez ki.
A Reuters által idézett források szerint Gordon Brown brit kormányfő legfőbb személyes céljai közé emelte, hogy megnyirbálja a tervezett európai felügyeletek jogkörét – jól mutatva, hogy mennyire fontos a téma a szigetország politikusai számára. A svéd elnökség számára viszont ez a kérdés az egész elnökségük egyik legfontosabb témája: Stockholm nagy kudarcnak tekintené, ha december vége előtt nem sikerülne lezárni ezt a dossziét, s tovább kellene azt adnia nyitott problémaként a januárban induló spanyol elnökségnek. Az AFP által idézett források ennek dacára azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a mostani Ecofinen nem sikerül politikai megállapodásra jutni – s így a kérdés megoldása az állam- és kormányfők december 10-11-i brüsszeli csúcstalálkozójának egyik kiemelt feladatává válik. Egy, a svéd elnökséget képviselő diplomata ugyanakkor pénteken azt nyilatkozta, hogy "jó oka van azt feltételezni, hogy lesz megállapodás".
A felügyeleti reform egyik európai parlamenti jelentéstevője a napokban kemény szavakkal bírálta a svéd elnökséget, amiért az szerinte túlságosan behódolt Németország, Nagy-Britannia és Spanyolország nyomásának. Sven Giegold német zöldpárti képviselő (aki a PFER egyik eleme, az értékpapír-piaci felügyelet létrehozását célzó javaslat rapportőre az EP-ben) úgy nyilatkozott, hogy a svéd elnökség legutóbbi kompromisszumos javaslata értelmében az új testületet már nem lehet majd komolyan venni, mert alig marad hatásköre a tagállami felügyeletekhez képest.
Elégedetlen az EP jelentéstevője is
A legutóbbi svéd javaslat válság idején felügyeleti hatóságból egyszerű megfigyelővé fokozza le a tervezett új intézményt – véli Giegold, felpanaszolva, hogy a nemzeti érdekek előtérbe helyezése az európai pénzügyi rendszer stabilitásának rovására megy az új struktúra kialakítása során. A képviselő szerint a svéd kompromisszumos tervezetben a tagállamok túlságosan nagy szerepet kapnak annak meghatározásában, hogy küszöbön áll-e a válság egy-egy pénzintézet életében. Válsághelyzetben pedig az európai felügyeleteknek nem lenne joguk közvetlenül utasítani egy-egy bankot.
Az Europolitics által megszellőztetett legutóbbi svéd kompromisszumos tervezet megfosztaná az európai felügyeleteket attól a joguktól is, hogy a tagállami szakhatóságok közti vita esetén döntőbíróként lépjenek fel – csupán véleményük kinyilvánítására kapnának lehetőséget. Fúziós és felvásárlási ügyekben azonban még erre sem lennének jogosultak az európai felügyeletek, kivéve, ha kifejezetten megkérdeznék a véleményüket. A svéd elnökség törölte azt a kitételt is, amely szerint az értékpapír-piaci felügyelet minden olyan értékpapír-piaci szereplő felett jogkörrel rendelkezne, amelynek EU-szintű tevékenysége van. A legújabb verzió szerint fennhatóságát kizárólag a hitelminősítőkre korlátoznák.
Twitter
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)