Belgium és Dánia is azt tervezi, hogy május elsejével megszünteti nyolc kelet- és közép-európai ország – így Magyarország – munkavállalóival szemben alkalmazott átmeneti korlátozásokat. Ez azt is jelenti, hogy ettől kezdve már csak Ausztria és Németország szab gátat a 2004 óta csatlakozottak szabad munkavállalásának. Igaz, ezt legfeljebb még két évig tehetik meg.
A belga kormány várhatóan a jövő pénteken hagyja jóvá azt a döntést, amelynek értelmében a kelet-európaiak, egészen pontosan a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a szlovák és a szlovén polgárok május elsejétől szabadon vállalhatnak majd munkát Belgiumban. A Reuters összefoglalója szerint a bolgár és a román munkavállalóknak 2011-ig várniuk kell arra, hogy külön munkavállalási engedély nélkül dolgozhassanak a belga munkaerőpiacon.
Belgium egyike volt azoknak a „régi” tagállamoknak, melyek munkavállalási korlátozásokat tartottak fenn a 2004-ben csatlakozott országok többségével szemben. (Az akkori intézkedés nem vonatkozott Ciprusra és Máltára.) Szent-Iványi István liberális EP-képviselő a mostani belga bejelentés kapcsán közleményben húzta alá, hogy a belga és európai liberális pártok „kezdetektől fogva a munkavállalók szabad áramlása mellett érveltek, és politikai sikerük újabb fontos lépés Magyarország teljes európai integrációja felé”.
Belgium mellett Dánia is megszünteti a közép-európai munkavállalókkal szemben fennálló összes korlátozást. Azoknak a tagállamoknak, melyek a továbbiakban sem kívánják megnyitni munkaerőpiacukat, ezen szándékukról április végéig értesíteniük kell a Bizottságot. Ez a kör lényegében Ausztriára és Németországra szűkült, a többi tagállam ugyanis már korábban tágra nyitotta kapuit a keleti országok munkavállalói előtt. Igaz, ez a két tagország is legfeljebb csak 2011. május elsejéig korlátozhatja a munkaerő beáramlását, ekkor jár le ugyanis az a maximum hétéves moratórium, melyet a 2004-ben csatlakozottakkal szemben alkalmazhatnak.
A 2+3+2 éves szakaszokban megvalósuló rezsim lényege, hogy az első két év letelte után – különösebb indoklás nélkül, csupán a Bizottság felé történt bejelentés által – további három évvel meghosszabbíthatták az átmeneti időszakot. A harmadik, kétéves periódusban a korlátozásokat azonban csak azok a tagállamok tarthatják fenn, melyek igazolni tudják, hogy esetükben a munkaerő-beáramlás komoly zavarokat okozna a munkaerőpiacon.
Fokozatosan nyitottak a régiek
A „régi” Tizenötök közül Nagy-Britannia, Írország és Svédország voltak azok, melyek rögtön a 2004-es bővítés időpontjában lehetővé tették a szabad munkavállalást. A többi régi tagállam ezt követően fokozatosan (hosszabb-rövidebb átmeneti időszakot követően) nyitotta meg munkaerőpiacát az újak előtt. 2006-ban, az átmeneti időszak első kétéves szakaszának lejárta után további négy régi tagország – Finnország, Portugália, Spanyolország és Görögország – számolta fel a munkavállalási korlátozásokat, majd 2006 júliusában Olaszország is csatlakozott hozzájuk.
Hollandia 2007 májusában, Luxemburg pedig ugyanezen év novemberében szüntette meg a korlátozásokat. Franciaország tavaly július elsején nyitotta meg munkaerőpiacát a 2004 májusában csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország munkavállalói előtt. (Az intézkedés időben egybeesett az akkori francia soros EU-elnökség hivatalba lépésével.) A franciák nyitását követően már csak a belgák, a dánok, az osztrákok és a németek korlátoztak, e két előbbi azonban – a mostani bejelentés fényében – csak 2009 májusáig tartja fenn az átmeneti korlátozásokat.
Twitter
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)