Az EU tagállamai egyetértenek abban, hogy a közös agrárpolitikát 2013 után is fenn kell tartani, arról ugyanakkor már eltérnek a vélemények, hogy milyen formában és mekkora költségvetéssel. Az EU27-ek alig egy héttel az állapotfelmérésről kötött alku után már a 2013 utáni KAP-ról vitatkoztak.
A közös agrárpolitikának 2013 után is fenn kell maradnia, ám hogy milyen formában és főleg mekkora anyagi ráfordítással, ebben a kérdésben már erősen megosztottak az Európai Unió tagállamai. Az EU27-ek alig egy héttel a közös agrárpolitika 2013-ig érvényes kereteinek kiigazítását követően, a francia elnökség javaslatára pénteken megtartották az első hivatalos vitát a KAP jövőjéről. És bár a mostani vita semmire sem kötelezi a kormányokat a jövőre nézve, ezúttal is kirajzolódtak azok a véleménykülönbségek, amelyek a költségvetés fő befizetői és a közös agrárpolitika fő haszonélvezői között állnak fenn.
Miközben Nagy-Britannia és elsősorban az északi államok 2013 után megnyirbálnák a közös agrárpolitika költségvetését és a vidékfejlesztési pillérbe csoportosítanák át a forrásokat, addig a másik tábor szószólói Franciaországgal az élen és Magyarország hathatós támogatásával azon lesznek, hogy nominális értékben ne csökkenjenek a közös agrárpolitikára fordított kiadások. „2013-tól nagyjából a jelenlegi pénzügyi keretek között kell folytatni a közös agrárpolitikát, a büdzsé nominál értékben való növekedésére azonban szinte semmi esélyt nem látok” – jelentette ki a pénteki vitát követően Gráf József, az FVM vezetője. A magyar agrárminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az agrárpolitikára fordított kiadások összegszerűen nem is változnak, új tagországok jövőbeni csatlakozása miatt fajlagosan mindenképpen csökkenni fognak. A KAP finanszírozásáról a következő, 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetés vitájában döntenek majd a tagállamok, várhatóan valamikor 2013-ban. Gráf reményének adott hangot, hogy a Tanácsban többség alakul majd ki a kiadások megőrzése mellett.
„A közös agrárpolitika gyökeres reformjára van szükség egy versenyképes európai agrárszektor létrehozása érdekében. Olyan KAP-ot akarunk, ami képes protekcionizmus és adófizetők támogatása nélkül boldogulni, ami a társadalmi és környezetvédelmi értékek előállításáért díjazza a gazdákat és ami biztosítja azt, hogy a fogyasztók elérhető árakon jussanak élelmiszerhez” – fejtette ki a pénteki tanácsülésen a brit pozíciót Huw Irranca-Davis vidékfejlesztési miniszter.
A brit miniszter ezért üdvözölte, hogy a francia elnökség elkezdte a KAP jövőjéről szóló vitát és – mint mondta – azt, hogy „számos kihívásban egyetértettünk, amivel az agrárpolitikának szembe kell néznie”. Huw Irranca-Davis ezzel együtt úgy vélte, hogy nem most kell eldönteni, hogy a jövő agrárpolitikájának mit kell tennie, illetve mit nem. „Ezzel a vita beszűkülését kockáztatjuk akkor, amikor minden opciót gondosan mérlegelnünk kell egy jövedelmező és nemzetközileg versenyképes európai mezőgazdasági ágazat jövőbeni létrehozását illetően. Ez az, amit termelőink és fogyasztóink elvárnak tőlünk” – szögezte le a brit kormány képviselője.
A magyar agrártárca vezetője arra számít, hogy 2013 után az agrárköltségvetés első, piaci támogatásokra létrehozott pilléréből mindinkább a második, vidékfejlesztési pillérbe kerülnek át a források, ami két szempontból sem kedvező Magyarországnak. Egyfelől a vidékfejlesztési támogatásokat nemzeti forrásból ki kell egészíteni, másfelől az első pillér sokkal közvetlenebbül támogatja a termelést. A miniszter felszólalásában az agrárpolitika nemzeti hatáskörbe való utalása ellen is felemelte szavát.
Gráf József sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy 2013 után formailag kiegyenlítődnek majd az EU27-ek gazdáinak jelenleg meglehetősen eltérő feltételei. Túl azon, hogy 2013-ra a közvetlen kifizetések mértéke az új tagállamokban is eléri a 100 százalékot, várhatóan azok a standardok is változni fognak, amelyek alapján (szántóföldi terület nagysága és termésátlag) az új tagállamok és néhány régi tagország (például Portugália) termelői jelenleg hektáronként alacsonyabb kifizetést kapnak, mint más, régi tagországok gazdálkodói. „Ezeket a csatlakozás idején rögzített standardokat meg kell szüntetni” – mondta.
A földművelési és vidékfejlesztési minisztérium első embere úgy vélte, hogy néhány fontos cölöpöt sikerült leverni a KAP jövőjét illetően. Ezek közé tartozik annak elismerése, hogy az agrárium stratégiai jelentőségű ágazat, miután az energiához hasonlóan az élelmiszer és a víz is stratégiai érték. Arról is egyetértés van, hogy az új kihívásokat kezelni kell. Ezek: a növekvő élelmiszerhiány a világon, a világpiaci árak ingadozása, a jövedelemproblémák és a klímaváltozás. Gráf ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy "az EU ne essen át a ló másik oldalára" és ne feledkezzen el a hagyományos problémákról sem, mint amilyen a termelés mennyiségének és hatékonyságának növelése és a gazdák jövedelemtermelő képességének fenntartása. „2013 után is közös és eléggé ambiciózus közös agrárpolitika kell, amit a jelenleginél szélesebb összefüggésbe kell helyezni” – szögezte le a magyar mezőgazdasági miniszter.
Twitter
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)