Börtön is járhat a rasszizmusért és az idegengyűlöletért

Akár egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lesz az, aki a jövőben faji, vallási, nemzeti vagy etnikai csoportok, vagy azok tagjai ellen – akárcsak képek vagy röpiratok formájában is – nyilvánosan gyűlöletre vagy erőszakra buzdít – egyebek között erről döntöttek csütörtöki tanácsülésükön az Európai Unió belügyminiszterei. Hasonló büntetésre számíthat az is, aki tagadja vagy trivializálja a népirtásokat, illetve az emberiség elleni bűntetteket és a háborús bűnöket. A miniszterek döntése értelmében az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy azokat a megnyilvánulásokat büntetik, melyek ténylegesen veszélyeztetik a közrendet, vagy azokat is, melyek fenyegető jellegűek.

„A rasszizmusnak és az idegengyűlöletnek nincs helye Európában, miként a világ egyéb részein sem kellene, hogy helye legyen” – hangsúlyozta Jacques Barrot bel- és igazságügyi biztos, hozzátéve, hogy a párbeszédnek és a megértésnek úrrá kellene lennie a gyűlöleten és a provokáción. A bizottsági alelnök üdvözölte, hogy komoly és hatékony büntetést vezetnek be a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen, melyek közvetlenül sértik az olyan európai uniós elveket, mint a szabadság, a demokrácia, illetve az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság tisztelete. A tagállamoknak két évük lesz arra, hogy a rasszizmus és idegengyűlölet elleni kerethatározatot átültessék nemzeti jogrendjükbe.

A belügyminiszterek csütörtöki ülésükön mindemellett – az ülést levezető Michele Alliot-Marie francia tárcavezető bejelentése szerint – egy lépéssel közelebb kerültek az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) pontosabb meghatározása felé. Ez az a rendszer, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében összehasonlítsák és megosszák egymással a légiutasok személyes adatait. Jacques Barrot az Agence Europe szerint úgy vélekedett: egyelőre túl korai megmondani, hogy a Huszonhetek rendelkezni fognak-e európai PNR-rel egy szép napon, vagy pedig csupán nemzeti adatgyűjtő rendszerek működnek majd. A cseh elnökség a következő félévben folytatni kívánja a francia elnökség munkáját, ám Ivan Langer cseh belügyminiszter jelezte: egyelőre nehéz megjósolni, hogy 2009-ben már elfogadhatják-e a rendszerről szóló jogszabályt.

A mostani ülésen egyébként a franciák felvázolták elképzeléseiket a majdani rendszer működéséről: Párizs szerint például a Bizottság által kezdetben javasolt öt év helyett három évig kellene csak kötelezően megőrizni az adatokat (de a tagállamok saját belátásuk szerint akár 7 évig is megtarthatnák), emellett a franciák nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a PNR-adatokat – szigorú feltételek mellett – harmadik országoknak is kiadják. A francia jelentést a tanácsülésen valamennyi tagállam jóváhagyta, még olyanok is, melyek máskülönben ellenzik az európai PNR létrehozását (például Németország és Ausztria). Diplomáciai források szerint az európai rendszer nem csak a biztonsági szempontok miatt bizonyulhat hasznosnak: Dél-Korea például az utóbbi időben egyre nagyobb nyomás alá helyezi az európai légitársaságokat (így a Lufthansát, az Air France-t, a KLM-t és a Finnair-t), hogy adjanak át személyes adatokat a légiutasokról Szöul részére.

A tanácsülésen Michele Alliot-Marie arra szólította fel Európát, hogy a mumbai támadások kapcsán – már ami a terrorizmus elleni harcot illeti – vonja le a megfelelő tanulságokat. Bár a francia miniszter szerint sok terrorista hálózatot sikerült már felszámolniuk, ám – mint kiemelte – „soha nem vagyunk teljesen védettek”. Alliot-Marie reményének adott hangot, hogy a mumbai támadás után „néhányan az EU-ban” kevésbé fognak ellenkezni, ha a védelmet vagy a felderítést célzó intézkedésekre tesznek javaslatot. Diplomáciai források szerint a francia tárcavezető elsősorban az Európai Parlamentre utalt, mely nem lelkesedik az európai PNR létrehozásáért.

A terror elleni küzdelem jegyében egyébként a tagállamoknak a jövőben egy olyan automatizált, korai felderítő mechanizmust kell létrehozniuk, mely a vízumkiadásnál vagy a Schengeni Információs Rendszerben elérhetővé vált adatokat hasonlítaná össze. Az Európai Bizottság a tervek szerint egy olyan jelentést készít elő, melynek középpontjában a feltöltőkártyás mobilokról indított hívások jobb azonosítása áll majd. Ha a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy az eddigi tagállami intézkedések nem biztosítják ezen hívások nyomon követhetőségét, akkor a testület jogszabályi javaslatot terjeszthet elő.

A miniszterek csütörtökön döntöttek az úgynevezett kiberbűnözés elleni stratégiáról is, mely a következő öt évben egyebek között kiberőrjáratok elindítására, közös nyomozó csoportok létrehozására, valamint a hatóságok és a privátszféra közötti szorosabb együttműködésre tett javaslatot.

Kapcsolódó cikkek

Túl elnézőek az EU-tagállamok a rasszizmussal szemben (2008. június 26.)

A jövőben börtön jár a rasszista uszításért (2007. április 20.)

Újabb kísérlet a rasszizmus elleni kerethatározat elfogadására (2007. április 18.)