Brüsszeli elektrosokk az európai gazdaságnak

Az Európai Gazdaság Talpra-állása Tervének (EGTT) meghirdetésével próbálná megállítani az európai gazdaság mélyzuhanását az Európai Bizottság, amely szerdán hozza nyilvánosságra új, az EU és a tagállami intézkedések egyvelegét tartalmazó csomagját. A terv középpontjában egy, az uniós GDP 1 százalékára – nagyjából 130 milliárd euróra – rugó, maximum két évre, 2009-re és 2010-re szóló fiskális élénkítő csomag áll, amelynek rendeltetése, hogy érezhető, pozitív és gyors hatást gyakoroljon a gazdaságra és a foglalkoztatásra.

„Európa kizárólag egy jelentős élénkítő csomag segítségével tud szembeszállni a kereslet várható gyengülő trendjével, és annak átgyűrűződő hatásaival a beruházásokra és a foglalkoztatásra. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy a tagállamok állapodjanak meg egy azonnal végrehajtandó összehangolt fiskális élénkítő csomagról” – olvasható a szerdán közzéteendő terv néhány nappal ezelőtti szövegtervezetében, ami a BruxInfo birtokába került.

Brüsszel szerint a gazdaságélénkítő csomag kettős stratégiai célt követ. Egyfelől kísérletet tesz a gazdasági lejtmenet emberekre gyakorolt hatásainak megelőzésére vagy enyhítésére. Másfelől az innováció támogatásával és az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való átmenet felgyorsításával megpróbálja minimalizálni a válságnak Európa jövőjére gyakorolt hatásait.

„Számos tagállam már recesszióban van. Az EU27-ek számára a legnagyobb veszély, hogy a beruházási és vásárlói döntések elhalasztása ördögi körhöz vezet, a kereslet további csökkenésével, az üzleti tervek visszafogásával, az innovációs tevékenység és a munka hanyatlásával. Mindez mély és hosszabban tartó recesszióba taszíthatja az EU-t, a gazdaság 1,5-2 százalék közötti visszaesésével 2009-ben és a munkanélküliség növekedésével” – fest meglehetősen borúlátó képet a közeljövőről a Bizottság.

A fiskális ösztönzés során ugyanakkor figyelembe vennék a tagállamok eltérő adottságait, költségvetési helyzetét, makrogazdasági paramétereit és külső versenyképességét. Ezért minden országnak saját speciális igényeinek megfelelő nemzeti intézkedéseket kellene hoznia, amennyire költségvetési helyzete és külső egyensúlyhiánya megengedi.

A Bizottság szerint minden tagállamnak lehetővé kell tennie, hogy az automatikus stabilizátorok teljesen működésbe lépjenek. Ez azt jelenti, hogy a válság következtében megugró szociális kiadásokat és alacsonyabb költségvetési bevételeket nem szabad a járulékok vagy az adók emelésével ellensúlyozni, az intézkedéseket pedig jól kell időzíteni, azoknak ideigleneseknek és jól célzottaknak kell lenniük.

A plusz költségvetési kiadásokat minél gyorsabban fel kellene szabadítani és azokra a területekre irányítani, ahol azok a legnagyobb hatást gyakorolják. Brüsszel ugyanakkor fontosnak tartja leszögezni, hogy a költségvetési politika bármilyen fokú expanziójának a szerkezeti reformok felgyorsításával kell párosulnia, különös tekintettel a lisszaboni stratégia országspecifikus ajánlásaiban rögzítettekre.

Mit tegyenek a nagy hiánnyal küzdő országok?

A Bizottság a Magyarországhoz hasonló helyzetben lévő tagállamokra is értelmezi a fenti iránymutatásokat. Eszerint a gyengébb költségvetési pozícióban lévő és nagyobb külső egyensúlyhiánnyal küszködő tagországoknak fenn kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet, nehogy a bevételek tömeges elmaradását kockáztassák.

„Ezeknek a tagállamoknak felül kell vizsgálniuk közkiadásokra vonatkozó prioritásaikat és a költségvetésben máshol kell olyan kiigazításokat eszközölniük a kiadásokon, amelyek a legrászorultabbak védelmét szolgálják. A nemzeti költségvetési szabályok és a középtávú keretek megerősítésére is ügyelniük kell. Számos ilyen ország esetében a strukturális alapok különleges szerepet kell, hogy játsszanak majd a lisszaboni stratégia céljainak az elérésében” – szögezi le a közlemény tervezete.

A dokumentum azt is megemlíti, hogy több országnak versenyképességi problémái is vannak, amelyek a folyó fizetési mérleg jelentős hiányán is lemérhetők. Ezeknek a tagállamoknak a Bizottság szerint a külső versenyképesség visszanyerése érdekében ügyelniük kell a munkát terhelő költségekre, mindenekelőtt a bérrendezési mechanizmusok kezelése, a közszférában a bérek ellenőrzése és aktív munkaerőpiaci reformok révén. A szóban forgó államoknak továbbá javítaniuk kell a piacok működésén, szabályozói és versenyjogi eszközökkel kordában kell tartaniuk az inflációt és csökkenteniük kell az üzleti élet adminisztratív terhein.

A Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok a pénzügyminiszteri tanács keretében közösen vitassák meg a tervezett nemzeti intézkedéseket, azt biztosítandó, hogy az összehangolt válasz arányban legyen a válsággal és elérje a Bizottság által javasolt, GDP-arányosan 1 százalékos célt. Az ECOFIN-nak az úgynevezett kollegiális számonkérés (peer review) révén arról is gondoskodnia kell, hogy a fiskális lépéseket illetően csak szűk mozgástérrel rendelkező tagállamok ne tegyék kockára az uniós fegyelmet.

Kulcsszerepben a kohéziós alapok

A gazdasági talpraállítási terv a lisszaboni stratégia négy fő prioritási területén végrehajtandó intézkedésekkel élénkítené a keresletet és javítaná a bizalmat szerte az Európai Unióban. Ezek: a humán erőforrás, a vállalkozások, az infrastruktúra-fejlesztés és az energia, valamint a kutatás és innováció. A Bizottság szerint az uniós politikák és pénzügyi alapok okos kombinálása katalizátorként hathat az EU-ban sorra kerülő kulcsfontosságú beruházásokra.

Az egyik ilyen jelentős kezdeményezés az európai foglalkoztatást támogatná, mégpedig az Európai Szociális Alap (az egyik nagy strukturális alap) kiadásainak újraprogramozásával. Brüsszel azt tervezi, hogy az előlegek fizetésére vonatkozó szabályok módosításával jövő év elejétől összesen 2,3 milliárd eurót bocsát a tagállamok rendelkezésére, amiből azok részben a munkavállalók munkahelyváltásának és képzésének megkönnyítésére, részben pedig a források leginkább rászorulók számára történő felhasználására költhetnének (utóbbi esetében a projektek 100 százalékos uniós finanszírozására is lehetőség lesz). José Manuel Barroso és csapata a globalizáció negatív hatásainak enyhítésére létrehozott pénzalapot egy hatékonyabb válságkezelési alappá alakítaná át, amelyet a jelenleginél szélesebb körben lehetne alkalmazni.

Brüsszel arra is felszólítja a tagállamokat, hogy éber monitorozással gondoskodjanak arról, hogy az élelmiszer- és energiaárak csökkentését a fogyasztók is megérezzék. A program részét képezi majd az Európai Beruházási Bank (EIB) év végéig eldöntendő tőkeemelése, amely lehetővé tenné a pénzintézet számára, hogy a tervezett 30 milliárd eurón felül megnövelhesse a kis- és középvállalkozások finanszírozását.

A gazdaságélénkítő tervben nagy szerepet kap a kohéziós alapok végrehajtásának meggyorsítása, amire azért van szükség, mert fennáll a veszély, hogy a pénzügyi válság miatt a nemzeti költségvetéseknek nem lesz elég pénzügyi mozgásterük, hogy az uniós forrásból támogatott projekteket társfinanszírozzák. A Bizottság ezért 2009-ben 4-7 milliárd euróra növeli azt a keretet, amivel a programokat és projekteket előfinanszírozni lehet. Az EIB pedig a jelenlegi 5 milliárdról 10 milliárd euróra emeli a klímavédelemre, az energiabiztonságra és infrastruktúra-fejlesztésre fordítható éves hitelkeretét. Brüsszel azt is el akarja érni, hogy a tagállamok a rendelkezésükre álló strukturális alapok nagyobb hányadából finanszírozzanak energiahatékonyság javítását célzó beruházásokat. Ennek előmozdítására az operatív programok átdolgozására sürgeti a kormányokat.

A talpra állítás terve „zöld autó kezdeményezés” néven egy nagy állami- és magánpartnerségi programot hirdet az európai autóipar megsegítésére, amihez az EIB 2 milliárd euró értékben járulna hozzá (a teljes pénzösszeg egyelőre nincs feltüntetve a tervezetben). Hasonló módszerrel nyúlnának az építőipar hóna alá is, amely elsősorban az új energiahatékonysági, klímabarát beruházások beindításából profitálhatna és ellensúlyozhatná a gazdasági pangás és recesszió miattt elszenvedett veszteségeit.

Kapcsolódó cikkek

Akcióterv született a világgazdasági csúcson (2008. november 17.)

Szigorúan ellenőriznék a hitelminősítőket (2008. november 13.)

Száz napot ad az EU az első pénzügyi reformokra (2008. november 10.)

Barroso derűlátó a pénzügyi világcsúcs előtt (2008. október 27.)

Globális csúcsok a pénzügyi válság miatt (2008. október 20.)

A globális pénzügyi rendszert is rendbe tenné az EU (2008. október 16.)

Az eurózóna fellépése megmentheti a pénzvilágot (2008. október 13.)

Konkrét lépések a pénzügyi válság enyhítésére (2008. október 9.)

Határozottságot sugallnak a bankválság kezelésében (2008. október 6.)

Formálódik az EU válasza a pénzügyi válságra (2008. október 2.)