Határozottságot sugallnak a bankválság kezelésében

A házigazda és a G4-nek is nevezett formáció összejövetelét kezdeményező Nicolas Sarkozy francia államfő a találkozót követően arról beszélt, hogy sikerült megállapodniuk: kormányaik a jövőben összehangolt módon adnak válaszokat a pénzügyi válságra. Egyúttal azonban cáfolta, hogy valaha is olyan messzire akart volna menni a koordinációban, ami például egy páneurópai bankmentő alap felállításához szükséges lett volna. Korábbi sajtóértesülések szerint az ezzel kapcsolatos állítólagos puhatolózó háttértárgyalások szinte azonnal kudarcba fulladtak Berlin ellenállása miatt, aminek fő oka az a német félelem volt, hogy nekik kell majd állniuk a számla jelentős részét.

A csúcson részt vevő állam- és kormányfők inkább elvi nyilatkozatokat tettek, nem konkrét akciókat határoztak el. Angela Merkel német kancellár a párizsi megbeszéléseket követően tartott közös sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a válság elhárításában a legnagyobb felelősségük azoknak van, akik azt előidézték. Gordon Brown brit kormányfő viszont azt hangsúlyozta, hogy egyetlen egészséges és fizetőképes bank csődjét sem fogják megengedni pusztán azért, mert esetleg likviditási problémái támadnak, s ennek érdekében „továbbra is bármit megteszünk, ami szükséges”.

A csúcson elfogadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy a G8 európai tagállamai „minden szükséges lépést” megtesznek a pénzügyi és bankrendszer stabilitásának szavatolására. Leszögezték, hogy ennek során együttműködnek egymással és összehangolják lépéseiket az Európai Unióban és nemzetközi partnereikkel is. Biztosítják azt is, hogy a nemzeti döntések esetleges határon átnyúló hatásait is figyelembe veszik.

Megdicsérték az Európai Központi Bankot, a brit jegybankot és más központi bankokat a pénzügyi felfordulás kezdete óta megtett lépéseikért és hangsúlyozták a pénzügyi rendszer likviditásának fontosságát. Egyúttal felszólították a pénzintézeteket, hogy szigorúan hajtsák végre az Ecofin ajánlásait az átláthatóság fokozásáról. „A jelenlegi rendkívüli körülmények között hangsúlyozzuk annak szükségességét, hogy a Bizottság továbbra is gyorsan cselekedjen és rugalmasságot tanúsítson az állami támogatásokról szóló döntéseknél” – olvasható a közös közleményben.

A csúcsra egy nappal azt követően került sor, hogy pénteken az amerikai képviselőház is megszavazta Henry Paulson pénzügyminiszter 700 milliárd dolláros csomagtervét a rossz banki adósságpapírok állami felvásárlására. A részvénypiacok ennek dacára pénteken sem nyugodtak meg (a Dow Jones ipari átlagindex 1,5 százalékponttal esett), mivel az amerikai makrogazdaság rossz kilátásairól szóló hírek hatása a New York-i tőzsdén erősebbnek bizonyult a bankmentő terv elfogadása miatt érzett megkönnyebbülésnél. „Kormányom olyan gyorsan fog cselekedni, ahogy csak lehetséges, de ennek a csomagnak a hatásai nem lesznek azonnal érezhetőek” – szögezte le szombati rádióüzenetében Bush elnök.

Államosították a Fortis holland részlegeit

Pénteken egyébként a holland kormány a belga-holland-luxemburgi Fortis Bank hollandiai érdekeltségeinek (köztük az ABN Amróban meglévő részesedésének) teljes államosítására kényszerült a pénzintézet súlyos likviditási gondjai miatt. Ez már a második mentőakció volt, miután egy héttel korábban a három Benelux-állam kormánya 11,2 milliárd eurónyi tőkeinjekciót nyomott a Fortisba. A hágai kormány 16,8 milliárd eurót felemésztő lépése a gyakorlatban a bankóriás nemzeti határvonalak mentén történő feldarabolásával egyenértékű. Yves Leterme belga miniszterelnök csütörtökön szintén azt volt kénytelen elismerni a brüsszeli szenátusban, hogy országa bankjai még nem jutottak ki a veszélyzónából. Pénteken egy televíziós nyilatkozatában pedig arról számolt be, hogy óráról órára követik nyomon a belgiumi bankok helyzetét.

Wouter Bos holland pénzügyminiszter szerint az elmúlt két hétből az első azt mutatta meg, hogy miként veszíti el a tőzsde bizalmát egy egyébként egészséges vállalat, a második hét pedig azt, hogy ugyanez a vállalat hogyan szembesül egyre növekvő likviditási gondokkal, miközben jól teljesít a tőzsdén. A holland kormány az új mentőakció révén száz százalékos tulajdont szerez a Fortis ottani érdekeltségeiben. Bos újságírók kérdéseire elismerte, hogy a Fortist egyaránt sújtotta az, hogy partnerbankjai nem voltak hajlandóak számára kölcsönt nyújtani, illetve az is, hogy betétesei kivonták tőle betéteiket, de nem kívánta elárulni, melyik probléma volt a nagyobb. Jan Peter Balkenende miniszterelnök szerint kormánya később dönt arról, hogy mit kezdjen a Fortis egységeivel.

Sarkozy a pénzügyminiszterektől vár javaslatokat az EU-csúcsra

Mindezzel egyidőben a francia soros tanácsi elnökség nyilvánosságra hozta az október 15-16-i brüsszeli állam- és kormányfői találkozó résztvevői számára Nicolas Sarkozy hivatalából elküldött meghívó szövegét. Eszerint meghívólevelében a francia államfő kiemelte: Európa nem tudja elkerülni a globális pénzügyi válságsorozat következményeivel való szembenézést, hiába megbízható pénzintézeteinek vezetése. A gazdasági növekedés jelentősen lelassult és az európai vállalkozások (különösen a kkv-k) növekvő pénzügyi nehézségekkel küszködnek. Emiatt az elmúlt néhány napban számos tagállam kényszerült rendkívül mentőintézkedésekre a bankrendszere védelmében. “Az európai érdek azonban az, hogy komoly erőfeszítések történjenek a megteendő lépések koordinálására és harmonizálására” – hívta fel a figyelmet Sarkozy, hozzátéve, hogy állampolgáraink “határozott cselekvést várnak tőlünk, hogy megvédjük őket”.

“Kevesebb, mint két hét múlva Brüsszelben találkozunk az Európai Tanács keretében, hogy döntsünk közös fellépésünk elveiről. Feltétlenül szükségesnek tűnik számomra, hogy ezt az időt olyan specifikus lépésekről szóló valószínű döntések meghozatalára is felhasználjuk, amelyek a bizalom helyreállítását szolgálják” – fogalmazott a francia elnök. A csúcsig hátralévő időszak felkészülésének optimalizálása céljából Sarkozy azt szeretné, ha a pénzügyminiszterek (akik október 7-én üléseznek az Ecofin keretében) átfogó és koherens stratégiát dolgoznának ki a jelenlegi helyzetre adandó válaszként. Ennek a stratégiának a francia államfő szerint tartalmaznia kell egy közös diagnózist és megegyezést a gyors gazdasági növekedéshez való visszatérés érdekében szükséges gazdaságpolitikai intézkedésekről. “Olyan javaslatokat is szeretnék látni, amelyek megakadályozzák a háztartások és a vállakozások pénzügyi helyzetének szükségtelen romlását, különösen a legkisebbekét” – emelte ki Sarkozy.

Meghívólevelében a francia elnök arra is felszólította a pénzügyminisztereket, hogy terjesszenek elő javaslatokat a pénzügyi rendszer rossz működésének javítására az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelésével, az igazgatók javadalmazása során tényleges teljesítményük nagyobb figyelembe vételével és olyan mechanizmusok kialakításával, amelyek megakadályozzák a túlzott kockázatvállalást a pénzügyi szektorban. Sarkozy javaslatokat vár a pénzügyi felügyelet európai rendszerének megerősítését illetően is. Egyúttal arra emlékeztette kollégáit, hogy olyan elvekről kell megállapodniuk, amelyek összhangban állnak a közösségi jogrenddel és megakadályozzák, hogy az esetleges jövőbeli mentőakciók során “partnereink számára nem kívánatos hatásokat okozzunk”.

Kapcsolódó cikkek

Formálódik az EU válasza a pénzügyi válságra (2008. október 2.)

Pénzügyi válság: újabb európai áldozatok (2008. szeptember 29.)

Nem ússza meg Európa a legújabb pénzügyi válságot (2008. szeptember 18.)

Részletes vizsgálat a Northern Rock ügyében (2008. április 3.)

Az EU ellenőrzése alatt tartaná a pénzügyi válságot (2008. március 13.)

Készül a válasz a pénzügyi válságokra (2008. március 3.)

Az EU nem reagálja túl a hitelválságot (2008. január 24.)