Az EU nem beszél a pekingi olimpia bojkottjáról

Brüsszel, 2008. március 31.
Az EU27-ek külügyminiszterei szombaton az erőszak beszüntetésére szólítottak fel Tibetben és sürgetést intéztek Kínához, hogy kezdjen párbeszédet a tibetiek kulturális és vallási jogairól. A tagállamok ugyanakkor nem kötötték össze a tibeti eseményeket a pekingi olimpia esetleges bojkottjával.

Az Európai Unió szombaton az erőszak beszüntetésére szólított fel Tibetben, arra sürgetve a kínai kormányt, hogy kezdjen párbeszédet a kulturális jogokról és a vallásszabadságról Tibetben. A szlovéniai Brdóban tartott informális külügyminiszteri találkozón elfogadott nyilatkozat ugyanakkor nem említi az augusztusban sorra kerülő pekingi olimpia, vagy az olimpia megnyitójának esetleges bojkottját, amiről az elmúlt héten sok szó esett Európában (erről lásd alább).

"Az EU mindenfajta erőszakot elítél és részvétét fejezi ki az áldozatoknak. Felszólít az erőszak beszüntetésére és arra, hogy a letartóztartott személyek a nemzetközi normáknak megfelelő bánásmódban részesüljenek" - áll az EU27-ek nyilatkozatában, amely "tartalmas és konstruktív párbeszédre hív fel, mely olyan kulcskérdéseket kell, hogy érintsen, mint a tibeti nyelv, kultúra, vallás és hagyományok megőrzése". A Reuters hírügynökség szerint a végleges szövegből végül kimaradt a hivatkozás a megtorlásra és az olimpiai játékokra, amelyek amúgy szerepeltek a szövegtervezetben.

Bernard Kouchner francia külügyminiszter ezzel együtt úgy vélte, hogy az EU27-ek nagyon kemény üzenetet fogalmaztak meg, ami teljes egységről tanúskodik. Kouchner szerint senki sem beszélt az olimpia bojkottjáról. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter ugyanakkor a Reuters jelentése szerint úgy vélekedett, nem látja be, miért kellene részt venni a nyitóünnepségen. Emlékeztetett rá, hogy "a diktatúrák nagy előszeretettel kihasználnak ilyen lehetőségeket".

Kína ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy felbosszantotta az EU külügyminisztereinek vitája és nyilatkozata. "A tibeti kérdés teljességgel kínai belügy. Egyetlen külföldi országnak vagy nemzetközi szervezetnek sincs joga arra, hogy beleavatkozzon" - jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője.

A tibeti helyzet volt az egyik témája az Európai  Parlament múlt héten Brüsszelben tartott rendkívüli plenáris ülésének is. A tibeti helyzetről folytatott vita előtt Hans-Gert Pöttering üdvözölte a tibeti emigráns kormány és parlament Brüsszelben megjelent képviselőit. Pöttering azt mondta, a tibeti események aggodalommal töltik el az EP-t, amely elítéli az erőszak minden formáját, a kínai katonai és rendőri erők aránytalan fellépését, a békés tüntetők megölését.

Az EP elnöke szolidaritását fejezte ki a dalai lámával, hozzátéve: „nem engedhetjük meg, hogy nevét a terrorizmussal összefüggésben említsék és démonizálják”. Pöttering azt követelte a pekingi illetékesektől, tárgyaljanak a vallási vezetővel, és Kína területi egységének keretei között próbáljanak egyességre jutni. A házelnök bejelentette, hogy a láma elfogadta az EP meghívását, és várhatóan decemberben felszólal a Parlamentben, a kultúrák közötti párbeszéd éve keretében.

Hans-Gert Pöttering szerint az EU jó kapcsolatokra törekszik Kínával, és szeretné, hogy az olimpiai játékok sikeresek legyenek. Ez utóbbihoz azonban - tette hozzá - tiszteletben kell tartani a vallási identitást, és korrekt tájékoztatás kell nyújtani a játékokról. A házelnök - aki maga is meghívást kapott az olimpia megnyitójára - úgy vélte, minden felelős politikusnak fel kell tennie a kérdést, részt vehet-e a megnyitó ünnepségen.

A tibeti emigráns parlament elnöke, Karma Chophel az EP külügyi bizottságával folytatott tárgyalásait követően a kínai hatóságok által jelenleg Tibetben alkalmazott erőszak kapcsán úgy vélekedett: az EU-nak kötelessége Peking figyelmezetése és a tárgyalásos rendezés erőltetése.

Jacek Saryusz-Wolski lengyel néppárti képviselő, a külügyi bizottság elnöke az ülés felvezetőjében elmondta, hogy ugyan erősen megoszlik a képviselők véleménye a pekingi olimpiai játékok bojkottját illetően, "ennek ellenére jól látszik, mindannyian mennyire meg vagyunk döbbenve azon, ami az utóbbi hetekben Tibetben történik". „A jelen helyzet nem gesztusokat, hanem határozott elvi állásfoglalást követel meg tőlünk” – tette hozzá Saryusz-Wolski.

Karma Chopel a kínai vezetéstől azt kérte, hogy „hagyjon fel az elnyomással, engedje szabadon a politikai elítélteket, engedélyezze a független orvosi csoportok bejutását Tibetbe a sebesült tüntetők gyógyítására, és engedjen be független szakértőket a helyzet felmérésére. Chopel szerint ugyanis azzal ellentétben, amit Peking állít - hogy a tibeti emigránsok gerjesztik az erőszakot Lhaszában - a vérontás a kínai elnyomás eredménye. Ezért kéri a parlament elnöke az EU-t, hogy hasson a kínai kormányra.

Az emigráns kormány szerint – mely nem teljes függetlenséget, csak nagyfokú autonómiát követel – a jelenlegi krízisre csak ez szolgálhat gyógyírként, s a pekingi olimpia még inkább az érdeklőség homlokterében tarja a népköztársaság vezetőit, akiknek emiatt végképp nincs más választásuk. Chopel szerint az esetleges szankciók nem segítenék elő a békét, „minél fontosabbá válik Kína a világtérképen, annál inkább köteles tiszteletben tartani a nemzetközi normákat” – teszi hozzá.

A képviselők nagy része egyetértett a Chopel által elmondottakkal, de például a német néppárti Michael Gahler vagy a román szocialista Ioan Mircea Pascu hangsúlyozta: fontos Kína véleményét is meghallgatni. Ezt a javaslatot a tibeti parlament elnöke is támogatta.

Az olasz liberális Marco Cappato azt kifogásolta, hogy Javier Solana az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője meg sem várta az EP állásfoglalását a tibeti krízis kapcsán, s anélkül tette közzé a sajátját. Vittorio Agnoletto olasz baloldali zöld képviselő szerint, amíg a kínai kereskedelmi megállapodások nem tartalmazzák az alapvető emberi jogokat, addig azok csak szavak, Európa pedig a multinacionális vállalatok szolgálatában cselekszik.

Saryusz-Wolski a meghallgatás végén hozzátette, hogy az Unió már 2001 júliusában javasolta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak: szabályzatába foglalja bele, hogy csak az egyetemes emberi jogokat tiszteletben tartó államok nyerhessék el a játékok rendezési jogát.

Tabajdi Csaba az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke, az Európai Parlament EU-Kína interparlamentáris delegációjának póttagja beszédében hangsúlyozta, hogy a tibeti emberi jogi jogsértések rendkívül aggasztó méreteket öltöttek. A töredékes információk ellenére tudható, hogy a kínai hatóságok fokozták a tüntetők elleni erőszakot, növekszik a halálos áldozatok és a bebörtönzöttek száma Tibetben és a környező kínai tartományokban.

"Elfogadhatatlan és egyúttal érthetetlen is, ami ma Tibetben folyik. Érthetetlen, hogy egy 1,3 milliárdos világhatalom mitől fél egy néhány milliós kis néppel szemben. Felfoghatatlan és irracionális, hogy mitől tartanak a kínai hatóságok, amikor a tibeti nép nem akar elszakadni Kínától, a dalai láma a legteljesebb felelősséggel és méltósággal viselkedett mindig is. Az olimpiai eszme alapján az olimpia teljes bojkottja nem lenne szerencsés. Ugyanakkor - ha Kína nem cselekszik sürgősen - a becsületünk azt követeli, hogy ne vegyünk részt az olimpiai nyitóünnepségeken" - vélekedett Tabajdi Csaba.

Szájer József, az EP néppárti frakciójának vezérszónoka szerint, az európai polgároknak ki kell állniuk az emberi méltóság, a szabadság és az emberi jogok mellett. A kínai hatóságok állítsák meg az erőszakot, hagyják abba a megkérdőjelezhetetlen erkölcsi tekintélyű dalai láma megfélemlítését, és kezdjék meg a békés párbeszédet a megbékélésről és az autonómiáról Tibetben - mondta a politikus.

Az olimpia a béke és a kiengesztelődés szimbóluma, és annak is kell maradnia - vélte a képviselő. Hogy versenyezhetnének örömben és egyetértésben a világ sportolói, miközben az őket vendégül látó állam egyidejűleg saját polgárait gyilkolja.

„Ma nincs itt az ideje a bojkott felhívásnak, az olimpia csak öt hónap múlva lesz” - mondta a politikus, hozzátéve: „de kristálytisztán el kell mondanunk a véleményünket, hogy a követeljük a kínai hatóságtól, hogy azonnal hagyják abba a világ sportjának e nagyszerű eseményét veszélybe sodró hatalomittas magatartásukat Tibet ügyében”.


Kapcsolódó cikkek

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Csak a komoly érdeklődők előtt lesz nyitva az eurócsatlakozási alap
  • Budapest nem harapott rá Juncker eurócsalijára
  • Az EU-nak is fejfájást okozhat a katalán helyzet elmérgesedése
  • Van Rompuy: az EU-funkciók összevonása zavart kelthet
  • Ellenzéke nem veszi készpénznek Putyin újraválasztását
  • Védelmi vonalat épít ki az EU a kibertámadások ellen
Twitter
Facebook