Az „új” tagállamok polgárai jelenleg csak munkavállalási engedély birtokában dolgozhatnak Belgiumban, melyet csak hosszas procedúra árán szerezhetnek meg (kivételt csak néhány szakma élvez, ezek közé tartoznak például az építészek, a számítástechnikai szakemberek, a fordítók, a mérnökök, az ápolók).
Patrick Dewael belga belügyminiszter tervei szerint azonban a 2004-ben csatlakozott országok polgárai május elsejétől szabadon vállalhatnának munkát Belgiumban, a román és a bolgár munkavállalók előtt pedig 2009. január elsejétől nyílna meg a belga munkaerőpiac.
Nagy-Britannia, Írország és Svédország kivételével a régi Tizenötök valamilyen formában még mindig korlátozzák a később csatlakozottak munkavállalását. A munkaerőpiaci korlátozások egyébként legfeljebb hét évig maradhatnak érvényben.
A román és a bolgár munkavállalók előtt csak tíz tagállam (Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország) nyitotta meg teljes mértékben a munkaerőpiacát.
A brüsszeli székhelyű European Citizen Action Service (ECAS) elnevezésű szervezet minapi jelentésében arra szólította fel a tagállamokat, hogy oldják fel a munkaerőpiaci korlátozásokat, mivel azok diszkriminatívak, emellett jobbára politikai célokból használják őket, gazdaságilag pedig nem igazán indokoltak – derül ki az EUobserver összeállításából.
Twitter
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)