Hamarosan interneten az agrártámogatások kedvezményezettei

Az agrárkiadások átláthatóságának növelését tűzi ki az a tanácsi rendelettervezet, amelyről a konzultációs eljárás keretében múlt héten fogadott el álláspontot az Európai Parlament. A Jorgo Hatzimarkakisz német liberális képviselő által „az agrárpolitika finanszírozásáról” szóló rendelettervezetről készített jelentés támogatásáról biztosította az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a tagállamoknak évente legalább egyszer nyilvánosságra kelljen hozniuk az agrártámogatások (közvetlen jövedelemtámogatások és vidékfejlesztési támogatások) kedvezményezetteinek jegyzékét, a műveletek megnevezését és az ezekre a műveletekre közpénzből juttatott hozzájárulások összegét.

Az Európai Parlament most elfogadott véleményében arra kötelezné a tagállamokat, hogy a nemzeti regisztereken túl minden évben az Interneten is közzétegyék az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMFA) kedvezményezetteinek a nevét és a különböző alapokból nekik kifizetett összegeket (az utóbbi esetében már idéntől kötelező volt az adatok nyilvánosságra hozása). „A nagyobb átláthatóságra törekvés nem jelenthet alkut a transzparencia és a hatékonyság között, sem pedig növekvő bürokráciát. Sikerült elérnünk, hogy a kedvezményezettek nevét nem csak a nemzeti nyilvántartásokban, hanem az Interneten is közzé fogják tenni. De aki ezekre az információkra igényt tart, annak is fel kell fednie a kilétét. Az EU adatvédelmi biztosával szorosan együttműködve iránymutatásokat hoztunk létre arról, hogyan tegyék közzé az adatokat és hogyan kapcsolják össze a nemzeti honlapokat, lehetővé téve az összehasonlításokat az egyes tagállamok között” – mutatott rá a jelentés szerzője.

Hatzimarkakisz szerint ugyanakkor, ha az átláthatóság kimerülne a nyers adatok közzétételében, az nem segítené az (agrárpolitika) legitimitásának növelését. Ezért az EP arra kéri a tagállamokat, hogy több információt közöljenek arról, hogy mire is használják fel a pénzeket. „Ilyenformán a nyilvánosságra hozatal elősegítheti a közös agrárpolitika jobb megértését” – vélekedett a német honatya.

Tabajdi Csaba, a szocialista frakcióból az agrárágazat érdekének nevezte az átláthatóságot és az ellenőrzést.  Régi hiányosságnak nevezte a közvetlen kifizetések, a piaci támogatások, és a vidékfejlesztésből részesülő kedvezményezettek névsorának nyilvánossá tételét.  Emlékeztett rá, hogy ezt eddig csak 13 ország tette meg, Magyarország mindeddig nem. „Csak ilyen módon bizonyítható, hogy az európai agrártámogatások harmadát a termelők 10%-a kapja” – tette hozzá Tabajdi.

A magyar néppárti képviselők ellene szavaztak

A magyar néppárti delegáció ugyanakkor nem szavazta meg a jogszabály-javaslatot, mert az a képviselők véleménye szerint növeli a tagállamok bürokratikus terheit és aggályos a jogbiztonság szempontjából. Glattfelder Béla fideszes néppárti képviselő indokoltnak nevezte a támogatások átláthatóságának növelését, ez ugyanakkor szerinte nyilvánvalóan növeli a tagállamok és a gazdák adminisztrációs terheit. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredeti bizottsági javaslat nem határozza meg, hogy pontosan milyen adatokat és milyen garanciák mellett kell hozzáférhetővé tenni. A parlamenti jelentés ugyanakkor számos olyan módosítást tartalmaz, amely erősíti a személyes adatok védelmét. A magyar néppárti delegáció ezeket a módosító indítványokat támogatta.

A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy összefüggés lehet a kedvezményezettek neveinek nyilvánosságra hozatala és aközött, hogy Mariann Fischer Boel agrárbiztos nyilatkozatai szerint az Európai Bizottság a legnagyobb támogatásban részesülő termelőknek járó kifizetések csökkentését tervezi. Ez Glattfelder szerint Magyarországot különösen kedvezőtlenül érintené, hiszen a nagyméretű gazdaságok aránya kiemelkedően magas.

Hegyi Gyula a szocialistáktól hasznosnak tartotta, hogyha a tervezett internetes listára az is felkerülne, hol mennyi támogatást adnak a Natura 2000 keretében a gazdáknak, így is népszerűsítve az előremutató gyakorlatot. Véleménye szerint a nyilvánosság is a környezetbarát gazdálkodást, az egyedülálló természeti értékek megvédését ösztönözné.

Milyen adatokat tennének közzé?

Az Európai Parlament álláspontja szerint a támogatások közzétételének minimum az alábbi adatokra kell kiterjednie:

• Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap esetében a támogatási összeget külön kell választani a közvetlen kifizetésekre és más kiadásokra. Az intervenciós kiadásokat területekre kellene lebontani.

• Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap esetében a kedvezményezettnek közpénzből kifizetett támogatás teljes összege, az egyes beavatkozási tengelyekre is lebontva.

• A kedvezményezettek család- és utóneve és - a kötelező adatvédelmi előírásoktól függően – a lakóhely vagy az alapító okirat szerinti székhely és az éves kifizetés összege.

• Mezőgazdasági üzem esetében, ha az egy tulajdonos kezében van, akkor a gazdálkodó neve. Más vállalkozási formák esetén a befektetők és a cégvezetés – példának okáért egy részvénytársasági igazgatóság vagy egy korlátolt felelősségű társaság vezetői – család- és utónevét kell megadni.
 
Az Európai Parlament arra is felkéri az Európai Bizottságot, hogy egy, a tagállami internetes honlapokhoz kapcsolódó internetes platformot hozzon létre. Az elfogadás alatt álló jogszabály egyik nyitott kérdése, hogy a Bizottság vagy a tagállamok tegyék-e közzé az agrártámogatások kedvezményezettjeinek adatait. Brüsszel mindenképpen azt szeretné, ha ez a tagállamok kötelessége lenne, többek között azért, mert nem akar kockázatot vállalni, hogy a kormányoktól kapott hibás adatok esetén őt pereljék be a magánszemélyek.

Értesülésünk adatvédelmi szempontból is akadnak problémák az új szabályozás január 1-i hatályba lépésével. Az adatvédelmi ombudsman álláspontja szerint ugyanis a gazdáknak a támogatási kérelmek benyújtásakor tisztában kell lenniük a játékszabályokkal, így azzal is, hogy a nevük és a támogatás összege nyilvánosságra kerül. Mivel a támogatási kérelmek benyújtásának időpontja 2007. május volt és akkor még nem volt kész jogszabály, ezért aggályos lehet az adatok publikálása 2008. januárjától.

A kifizetések ellenőrzését is szigorítanák

Az Európai Parlament által elfogadott vélemény további érdekessége, hogy a képviselők az agrártámogatások elosztásának jelenleginél objektívabb kritériumainak kidolgozására szólítják fel az Európai Bizottságot. Az EP ennek kapcsán elutasítja, hogy az elosztás kiindulópontja az úgynevezett történelmi (múltbeli) kiadás és a Tanácsban kötött kompromisszumok legyenek. Ez azért figyelemreméltó, mert egybeesik az új tagállamok törekvésével, hogy ne múltbeli szerzett jogok határozzák meg a támogatások mértékét az egyes országok és a termelők esetében. Az EP azt szeretné, ha a Bizottság előbb 2008-2009-ben, majd 2011-ben egy lehetőség szerint jogalkotási javaslattal összekapcsolt értékelő jelentést helyezne le az asztalra.

A parlamenti vélemény végül a támogatások kifizetésének ellenőrzésével is foglalkozik. Az EP kontraproduktívnak tartja azt a szabályt, mely szerint a nem rendeltetésszerűen felhasznált pénzek visszafizettetésének elmulasztása esetén a költségeken fele-fele arányban az uniós és a tagállami büdzsé osztozik. Egy módosító indítvány szerint a tagállamoknak kell visszafizetniük a teljes összeget, ha a pénzeket nem szabályszerűen használták fel. „Teljesen abszurd, hogy az EU-nak kell társfinanszíroznia, amikor a tagállamok nem végzik el a feladatukat.

Glattfelder Béla néppárti képviselő kiemelte, hogy a támogatások kifizetésének ellenőrzésére az eddiginél hosszabb idő áll majd Brüsszel rendelkezésére. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a kifizetéstől számított két éven belül lehet vizsgálni annak szabályosságát. Ezen határidőn túl már nem kötelezhető a tagállam az esetleg szabálytalanul igénybevett támogatás visszafizetésére. Az új szabályozás szerint viszont az Európai Bizottságnak hosszabb ideje lenne a kifizetések felülvizsgálatára. „Ez azonban azt is jelenti, hogy meghosszabbodik az az időszak, ameddig a támogatás függő helyzetben van, azaz bármikor visszakövetelhető. Ez aggályos a jogbiztonság elve szempontjából, növeli a tagállamok adminisztrációs terheit, és ellentétes a magyar érdekekkel” – mutatott rá Glattfelder Béla.

Tabajdi Csaba szerint a kifizető ügynökségek akkreditálásának új szabályozása kettős, egyrészt növeli az ellenőrzés lehetőségét, az uniós pénzek szabályszerű felhasználásának kontrollját, azonban megnöveli a Bizottság adminisztrációs terheit is. „Vajon képes lesz-e az Európai Bizottság e további bürokratikus feladatok ellátására?”- tette fel a kérdést a politikus, aki szerint a magyar kifizető ügynökség jól működik.