Luxemburg is megnyitja munkaerőpiacát

A luxemburgi kormány szeptember 21-én jelentette be, hogy munkaerő-piacának teljes vertikumát megnyitja Magyar-, Lengyel-, Cseh-, Észt- és Lettország, Szlovákia, Szlovénia és Litvánia polgárai előtt. A román és bolgár állampolgárok esetében egyelőre leeresztve marad a sorompó. A nagyhercegség főleg a számára kulcsfontosságú pénzügyi szektorban szeretne új munkaerőt toborozni a liberalizációval.

A luxemburgi döntéssel a 15-ből immár tíz régi tagállam teljesen megnyitotta munkaerő-piacát az új tagállamok munkavállalói előtt. A fennmaradó öt ország közül Belgium, Dánia és Franciaország is már részleges nyitást hajtott végre, és lassan mozdulva ugyanezt teszi most Németország is, miként Ausztria is mutat erre hajlandóságot.

Egy nappal Luxemburg előtt a nem is olyan régen még bármiféle könnyítéstől mereven elzárkózó német kormány nyitotta kissé tágabbra az ajtót. A mostani berlini döntés értelmében november 1-jétől egyszerűbben kiadják a munkavállalási engedélyt a tíz új kelet- és közép-európai tagországból származó gépészmérnököknek, villamosmérnököknek és közlekedési mérnököknek – tehát nem csupán a 2004-ben belépett országok, hanem Románia és Bulgária állampolgárainak is. Az intézkedés révén az egyre súlyosbodó szakemberhiányon próbál enyhíteni a szövetségi kabinet.

A német munkaügyi hivataloknak így tehát ezentúl nem kell ellenőrizniük, hogy a fent említett mérnüki szakmákban van-e német jelentkező is a megüresedett állásra. Sőt, a döntés értelmében a német felsőfokú oktatási intézmények külföldi hallgatói számára is megnyílik az út egy egyéves munkavállalási engedély egyszerűbb megszerzése felé. Az egy év letelte után az engedély időkorlát nélküli meghosszabbítását kérvényezhetik.

„Melegen üdvözölte” a két ország döntését Vladimír Špidla foglalkoztatási ügyekben illetékes biztos. „A munkaerőpiacok részleges vagy teljes megnyitása az új tagállamok polgárai előtt mindkét ország és mindkét gazdaság számára előnyöket fog hozni” – fogalmazott a cseh nemzetiségű biztos. Arra is emlékeztetett, hogy milyen pozitív hatásokat tapasztaltak a munkaerőpiaci korlátozásokat már 2004-ben megszüntető országok, különösen a munkaerő-piaci kínálat elégtelenségeinek felszámolásában.

A luxemburgi döntést követően már csak öt régi tagállam tart fenn valamiféle korlátozásokat a 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országok polgárai előtt: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország és Németország. Belgium, Franciaország és Dánia azonban már így is jelentős nyitást valósított meg, sőt Belgium kilátásba helyezte, hogy akár teljesen meg is szüntetheti a korlátozást a munkaerőpiaci átmeneti időszak második szakaszának 2009. április 30-i lejárta előtt. Ausztria és Németország bizonyult eddig a legóvatosabbnak a nyitásban.

Kilenc tagország azonban ( Nagy-Britannia, Írország, Svédország, Spanyolország, Finnország, Görögország, Portugália, Olaszország és Hollandia) már teljesen felhúzta a sorompót a 2004-ben csatlakozott országok polgárai előtt. Igaz, Nagy-Britanniában a munkavállalók kötelező regisztrációja továbbra is fennáll, miképpen Finnországban is, de kizárólag monitorozási célokból.

Ami a 2007-ben csatlakozott országokat (tehát Romániát és Bulgáriát) illeti, az ő munkavállalóik előtt tíz ország nyitotta meg teljesen piacát: Cseh-, Lengyel-, Észt-, Lett-, Finn- és Svédország, Ciprus, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia. Magyarország (akárcsak Franciaország, Olaszország, Belgium és Luxemburg) komoly könnyítések mellett tartotta fenn az eddigi munkavállalási engedélyezési rendszert. Mint ismert, hazánk 219 szakma esetében gyakorlatilag automatikussá tette az engedélykiadást, miként Franciaország is 61 szakma esetében. A többi tagállam komolyabb korlátozásokat tart fenn továbbra is a bolgár és a román munkaerővel szemben.

Kapcsolódó cikkek

Munkaerőpiacuk megnyitását fontolgatják a németek (2007. július 26.)

Hollandiában is szabad a munkavállalás (2007. május 2.)

Május 1-vel hét régi EU-tagállamban szabad a munkavállalás (2006. április 30.)