Könnyebb munkavállalás Hollandiában is

2006. szeptember 18.
Hollandia 16 szektorban enyhít az új kelet- és közép-európai EU-tagállamokból érkezõ munkaerõ alkalmazásának korlátozásán – jelentette be pénteken a hágai szociális ügyi és foglalkoztatási minisztérium.
Hollandia 16 szektorban enyhít az új kelet- és közép-európai EU-tagállamokból érkezõ munkaerõ alkalmazásának korlátozásán – jelentette be pénteken a hágai szociális ügyi és foglalkoztatási minisztérium.


Szeptember 17-tõl kezdõdõen a hollandiai cégeknek 16 további szakmában van lehetõségük anélkül alkalmazni magyar, lengyel, cseh, szlovák, szlovén, észt, lett vagy litván munkaerõt, hogy elõzetesen meg kellene vizsgálniuk, akad-e a konkrét állásra holland (vagy valamelyik régi EU-tagállamból érkezõ) jelentkezõ. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kelet- és közép-európai jelentkezõ sokkal gyorsabban kaphatják meg a munkavállalási engedélyt, mint eddig. A holland jelentkezõk elõzetes, hiábavaló keresésének igazolása ugyanis eddig sokszor igen idõigényes és bürokratikus feladatnak bizonyult a cégek számára. A szociális tárca adatai szerint a liberalizált ágazatokban az eddigi átlagos tízhetes várakozási idõ a munkavállalási engedély kiállítására két hétre csökken.

A most liberalizált 16 szakma közé tartoznak a kiskereskedelmi eladók, az acélipari munkások, a szociális ellátásban foglalkoztatottak, egyes egészségügyi dolgozók, a pékek, a távközlési szektor egyes alkalmazottai, a vendéglátóipari dolgozók, a szállodai alkalmazottak, sõt, még a rendõrök is. Júniusban Hollandia egyszer már liberalizálta a munkavállalási engedélyek kiadását öt ágazatban. Akkor a mezõgazdasági munkások, a belvízi hajózásban alkalmazottak, a hentesek és a halfilézõk, a tudományos kutatók és a könnyûiparban dolgozók számára törölték el az esetleges holland (illetve régi EU-tagállambeli) jelentkezõk elõzetes vizsgálatának követelményét.

A holland kormány úgy tervezi, hogy 2007-tõl teljesen eltörli az emíltett nyolc tagállam polgárai számára a munkavállalási engedélyek beszerzésének kötelezettségét. A mostani lépés voltaképpen e liberalizáció fokozatos, ágazatonkénti megteremtésének része. Azon szektorokat nyitják meg gyorsabban, ahol a szociális tárca szerint munkaerõhiány tapasztalható. Ahogy a minisztérium fogalmaz: azokat az ágazatokat liberalizálják, ahol „a holland munkaerõ kiszorításának veszélye minimális”. Az EU-n belül hosszú ideje Hollandia büszkélkedhet az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával, júliusban az Eurostat módszertana szerint 3,9 százalékot mértek (az uniós átlag ugyanekkor 8,0 százalék volt).

Jelenleg az új tagállamok állampolgárai közül 32 500 fõt foglalkoztatnak Hollandiában, közülük 28 ezren a mezõgazdaságban és kertészeti vállalkozásoknál dolgoznak. A már szabaddá tett szektorokban is maradnak azonban feltétlenül betartandó elõírások a kelet-európait alkalmazó holland cégek elõtt: így például gondoskodniuk kell a kelet-európaiak megfelelõ elszállásolásáról és nem fizethetnek nekik kisebb bért, mint holland alkalmazottaiknak.

És hogy eme utóbbi követelmény nem is teljesen magától értetõdõ, azt öt lengyel kamionsofõr esete bizonyítja, akik éppen múlt csütörtökön perelték be holland munkaadójukat amiatt, hogy kisebb bért akart adni nekik, mint az ágazati minimálbér Hollandiában. A Gebroeder Huybregdst nevû cég arra hivatkozva akart csupán lengyel minimálbért fizetni, hogy az öt sofõr a lengyelországi leányvállalat alkalmazottja. A kamionvezetõk ügyvédje szerint azonban a leányvállalat valójában csak papíron létezik. Az adott ágazatban a hollandok 15 eurót keresnek óránként, a lengyelek hármat – panaszolta az ügyvéd.

A régi tagállamok közül eddig Nagy-Britannia, Írország, Svédország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Finnország és Görögország liberalizálta teljes mértékben a kelet-és közép-európai tagországokból érkezõk számára a munkavállalást. 2004. május 1-je és 2006. április 30. között csak Nagy-Britanniába, Írországba és Svédországba volt szabad az út, 2006. május 1-jétől törölte el a korlátozásokat Spanyolország, Portugália, Finnország és Görögország. Az idén áprilisi választások után hatalomra került baloldali olasz kormány júliusban döntött a munkaerőpiac megnyitásáról.



Kapcsolódó információk

Május 1-vel hét régi EU-tagállamban szabad a munkavállalás (2006.05.02)

Munkavállalás: Belgium szemezget, Hollandia halaszt (2006.04.20)

Hollandia január 1-től nyithatná meg munkaerőpiacát (2006.04.03)

Az EP feloldaná a munkavállalási korlátozásokat (2006.03.23)

Elérhetők lesznek a hiányszakmák Belgiumban és Franciaországban (2006.03.16)

Legalább hat régi EU-tagállamban szabad lesz a munkavállalás (2006.03.13)

A munkavállalási rezsim könnyítésére készül a legtöbb főváros (2006.03.06)

 


Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • A "harmadik sebességre" is kész Orbán a hiányeljárás megszüntetéséért
  • A vállalkozások rezsijén is faragna a kormányfő
  • Több eszközzel is lehetne csökkenteni az európai energiaárakat
  • Rövidesen befellegezhet a banktitoknak az Európai Unióban
  • Kétszáz módosítót nyújtott be a Fidesz a Tavares-jelentéshez
  • Éves jelentést készíttetne a sajtószabadság helyzetéről az EP
  • Majdnem végleges: 2014. május végén lesznek az EP-választások
  • Schulz csak a Jobbikra utalt vitatott nyilatkozatában
Twitter
Facebook