Május 1-vel hét régi EU-tagállamban szabad a munkavállalás
Múlt héten pénteken kiadott sajtóközleményében a Bizottság valamennyi érintett tagállam (azaz a korábbi Tizenötök) döntéséről beszámol. Május elsejével ugyanis kezdetét vette a munkaerőpiaci korlátozással kapcsolatos átmeneti rezsim második szakasza, amely 2009-ig tart. A nemrég csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország (Málta és Ciprus nem tartozik ebbe a körbe) csatlakozási szerződésének értelmében a régi tagállamok legfeljebb hét évig tarthatják zárva munkaerőpiacukat az új tagállamok dolgozói előtt, félretéve ezzel a szabad munkavállalás uniós alapjogát.
A 15 régi tagállam közül hét megnyitja a munkaerőpiacát. Ezek: Nagy-Britannia, Írország, Svédország (már régebben liberalizáltak), Portugália, Spanyolország, Görögország és Finnország.
A Bizottsághoz pénteken érkezett meg a tájékoztatás Dánia részéről, amely úgy döntött, hogy továbbra is fenntartja az átmeneti intézkedéseket. Hasonlóképpen nyilatkozott Belgium is, amely azonban bizonyos szektorokban felfüggeszti a korlátozást. Görögország viszont valamennyi korlátozást megszünteti, azaz teljes mértékben a közösségi jogszabályokat (az ún. acquis communautaire-t) fogja alkalmazni a munkaerő szabad áramlására vonatkozóan. A luxemburgi kormány hatályban tartja a korlátozó intézkedéseket, egyes szektorokban azonban a munkavállalási engedélyeket egyszerűsített eljárásban adja majd ki.
Franciaország döntése már korábban is ismert volt: a francia hatóságok fokozatosan kívánják megszüntetni a munkaerő szabad áramlását korlátozó intézkedéseket. Szintén ismert volt már egy ideje Ausztria és Németország álláspontja is: mindkét tagállam fenntartja az ideiglenes korlátozásokat.
Sokáig kérdéses volt viszont a holland kormány döntése. Korábban szó volt arról, hogy Hollandia 2007. január elsejével megszünteti a korlátozásokat. A parlament ellenállása miatt azonban a végső döntést év végére halasztották.
Ami a többi tagállamot illeti: Finnország, Spanyolország és Portugália már korábban jelezte, hogy a továbbiakban nem kívánja korlátozni az újonnan csatlakozott nyolc ország polgárainak munkavállalását. Nagy-Britannia, Írország és Svédország pedig eleve nem kívánt élni az átmeneti korlátozás lehetőségével és lényegében azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az új tagok munkavállalói előtt.
Vladimir Spidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos a legújabb fejleményeket kommentálva így nyilatkozott: Ez egy komoly előrelépés. Most már a nagy többség, nevezetesen tizenhét EU tagállam teszi lehetővé a munkaerő szabad áramlását és valamilyen formában a fennmaradó tagállamok többsége is enyhítette a korlátozásokat. Spidla reményét fejezte ki, hogy a döntések azokat a tagállamokat is hasonló lépésekre ösztönzik majd, amelyek most még fenntartják a korlátozásokat.
A munkaerőpiaci korlátozásról szóló záradékot a nyolc közép- és kelet-európai ország csatlakozásakor azért iktatták be, mert a régi tagállamok attól tartottak, hogy az újakból tömegesen fognak a munkanélküliek nyugatra vándorolni. Ezek a félelmek azonban nem igazolódtak be. A munkavállalást kezdettől fogva engedő Nagy-Britanniába, Svédországba és Írországba nem mentek túl sokan, és akik igen, azok is főleg azokba az ágazatokba, ahol egyébként munkaerőhiány volt. Írországban az elmúlt két évben konkrétan csökkent a munkanélküliség.
Az Európai Bizottság februári jelentése szerint pedig az új tagállamok munkavállalóinak megjelenése kifejezetten áldásos hatással volt a fogadó országok munkaerőpiacára, míg a szabad munkavállalás korlátozása máshol kedvezőtlen tendenciákat erősített fel. (A korlátozó intézkedések következtében olyan negatív jelenségek erősödtek fel, mint a feketemunka, az ál egyéni vállalkozók, az alvállalkozói szerződésekkel való visszaélések és egyebek.)
A korlátozások fenntartása egyébként nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet az adott országban munkát vállalni. Ezeknek az országoknak gyakran kétoldalú munkaügyi megállapodása van a közép- és kelet-európai tagállamokkal, ami alapján bizonyos számú dolgozó bizonyos szektorokban - elhelyezkedhet náluk, a kvótákat pedig nem is mindig töltik ki.
Ami a magyar munkavállalókat érinti: ők közismerten a legkevésbé mobilak közé tartoznak Európában. Korábbi felmérések szerint a hazai foglalkoztatottak mindössze 1 százaléka, körülbelül 40 ezer ember mutat hajlandóságot a tényleges külföldi munkavállalásra. A legtöbb magyar számára egyébként továbbra is Németország és Ausztria munkaerőpiaca bír a legnagyobb vonzerővel.
A Bizottság által közreadott táblázat áttekintést nyújt a munkaerőpiaci korlátozással kapcsolatos átmeneti rezsim 2006 és 2009 közötti szakaszára vonatkozó tagállami döntésekről (lásd fent).
Munkavállalás:
Belgium szemezget, Hollandia halaszt
(2006.04.20) Hollandia
január 1-től nyithatná meg munkaerőpiacát
(2006.04.03) Az
EP feloldaná a munkavállalási korlátozásokat
(2006.03.23) Elérhetők
lesznek a hiányszakmák Belgiumban és Franciaországban
(2006.03.16) Legalább
hat régi EU-tagállamban szabad lesz a munkavállalás
(2006.03.13) A
munkavállalási rezsim könnyítésére készül a legtöbb
főváros (2006.03.06)
Kapcsolódó információk
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
| |||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rövid hírek
Ajánlatunk
Twitter
 |  |
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)