Teljes direkt támogatást javasol az új tagok cukortermelőinek a Bizottság

A közösségi cukorrendtartás radikális átalakítására tett javaslatot szerdán a tagállamoknak az Európai Bizottság, kiteljesítve a közös agrárpolitika (KAP) Franz Fischler mezőgazdasági biztos nevéhez fűződő legújabb átfogó reformját. A cukortermelők által Európa-szerte mély ellenszenvvel fogadott csomag (elfogadása alkalmából haragos termelők százai tüntettek a Bizottság brüsszeli épülete előtt) mélyreható változtatásokat javasol egy erősen szubvencionált ágazatban, amelyet protekcionista jellege miatt egyre hevesebben támadnak a kereskedelmi partnerek, és amely az Európai Unió agrárbiztosa szerint jelenlegi formájában fenntarthatatlanná vált.

Franz Fischler a jelenlegi helyzetet a verseny hiányával, a világpiaci háromszorosára rúgó, észszerűtlenül magas árakkal és egyes régiókban környezetre ártalmas gazdálkodással jellemezte. A jelenlegi rezsimet a magas exportszubvenciók miatt a nemzetközi porondon is mind több kritika éri, nehezen képviselhetővé téve az EU-pozícióit a világkereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalásokon.

A cukorágazat reformjára vonatkozó javaslatok:

- Két lépcsőben, három év alatt az intézményes támogatási (intervenciós) ár tonnánkénti 632 euróról 421 euróra való csökkentése. Az intervenciós belső felvásárlási ár (amennyiért a felvásárló ügynökségek kötelesek megvenni a nekik felajánlott cukrot) az EU-ban jelenleg háromszorosa a világpiaci árnak, amit a Bizottság egyharmaddal csökkentene. A felvásárlási ár, miként maga a felvásárlási mechanizmus is megszűnne és egy referencia ár váltaná fel, amely alapul szolgálna a cukorrépa minimális árának rögzítéséhez és a magántárolás megkezdéséhez.
- A cukorrépa minimális ára (az az ár, amit a termelőnek a feldolgozók a cukorrépáért fizetni kötelesek) három év alatt két szakaszban 43,6 tonnáról 27,4 tonnára csökken.
- A központi felvásárlást megszüntetik és azt magántárolási rendszerrel váltják fel.
- Az A és B kvótákat összevonnák (a fő különbség közöttük az illeték nagysága, ami a B-nél nagyobb) és a teljes termelési kvóta nagyságát 4 év alatt 2,8 millió tonnával csökkentenék (17,4 millió tonnáról 14,6 millió tonnára). A C-kvóta megmaradna jelenlegi formájában.
- 2 millió tonnával csökkentenék azt a mennyiséget, ami exporttámogatásban részesül (2,4 millió tonnáról 0,4 millió tonnára).
- A termelőket az árcsökkentésből származó bevételveszteségekért a veszteség 60 százalékáig kárpótolnák az erre a célra bevezetett és a termeléstől elválasztott közvetlen jövedelemtámogatásokkal, amelyek eddig nem léteztek a cukorágazatban. A kifizetések előfeltételéül szabják bizonyos környezetvédelmi-minőségi normák tiszteletben tartását.
- Az uniós cukorszektor szerkezetváltásának elősegítését szolgálná a termelési kvótákkal való kereskedés lehetősége a tagállamok gazdasági szereplői között.
- Az üzemek számára tonnánként 250 eurós konverziós támogatás könnyítené meg az ágazat elhagyását és/vagy a profilváltást.
- A reformfolyamat 2005 júliusában veszi kezdetét és – hogy időt hagyjanak az alkalmazkodásra – négy évre húzzák szét a végrehajtását. A nemzetközi viszonylatban fennálló bizonytalanságok (például Doha-forduló) miatt 2008-ra egy felülvizsgálatot irányoznak elő.

A cukorágazat reformjának figyelemreméltó eleme az új tagállamok számára, hogy a Bizottság első alkalommal helyezi őket azonos megítélés alá a közvetlen jövedelemtámogatások esetében a régi tagokkal, amikor számukra is teljes kompenzációt javasol. (Cserébe viszont a KAP-reform olyan elemei is kiterjednek rájuk, mint a pénzügyi fegyelem.) Franz Fischler ezt azzal indokolta, hogy az új tagállamok május 1. óta teljeskörűen élvezték a jelenlegi cukorszabályozás előnyeit. Az agrárbiztos egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy egyes új tagállamokban úgy is értelmezhetik a mostani lépést, hogy a Bizottság belátta tévedését, amiért a csatlakozási szerződés aláírását követő időszakban elfogadott direkt támogatásoknál (például a tejszektor reformjánál) átmeneti időszakot javasolt az új tagok számára. Fischler tévesnek nevezte ezt az értelmezést, mert szerinte az, hogy a Bizottság most ilyen ajánlatot tett az új tagállamoknak, nem jelenti azt, hogy nem javasolhatott volna hasonló modellt, mint korábban, amikor az új tagok kezdetben csak a direkt támogatások negyedére tarthattak igényt. Az agrárbiztos szavai megfigyelők szerint megerősíteni látszanak azokat a véleményeket, hogy Franz Fischler a közvetlen jövedelempótló támogatásokkal kívánja lekenyerezni és a számos ország által vitatott reform mellé állítani az új tagországokat. Mint ismeretes, Lengyelország nemrég beperelte az Európai bíróságon a Bizottságot, amiért az a csatlakozási szerződés aláírása utáni reformoknál továbbra is fenntartotta a különbséget régi és új tagok között a közvetlen kifizetéseknél.

A Bizottság által javasolt reformokkal szemben elhangzó leggyakoribb érv, hogy termelők sokaságát kényszeríti majd a termeléssel való felhagyásra, különösen az alacsonyabb hatásfokkal termelő, kis versenyképességű országokban. Fischler maga sem zárta ki, hogy az általa javasolt reformok következtében egyes helyeken a gazdák felhagynak majd a termeléssel, ám azzal érvelt, hogy ha nem kerítenek most sort a cukorágazat átalakítására, akkor később sokkal rosszabb, drámaibb lesz a helyzet.

Kapcsolódó információk

Párizs megkérdőjelezi az új tagoknak javasolt fontos könnyítéseket (2003.12.11)

Három forgatókönyv a cukorszektor reformjára (Háttér)

A cukorszabályozás is változni fog (2003.09.18)