További egyeztetések a héten a Tokajiról

Nem vezetett eredményre az Európai Bizottság, Magyarország és Szlovákia között múlt héten a tokaji borok névhasználatáról, illetve az azzal összefüggő kérdésekről tartott konzultáció. A több órán át tartó csütörtöki konzultációkat követően egyik fél sem árult el részleteket a sajtónak. Viszont gyorsan nyélbe kellene ütni az alkut, így a tárgyalások várhatóan egész héten át folytatódnak.

Az egyeztetések apropója, hogy az Európai Bizottság a közeli napokban két, a tokaji borokra vonatkozó közösségi rendelet kibocsátására készül: egyik a borok „beltartalmi értékével”, a másik a címkézésükkel foglalkozik. A két rendelet alapvetően az EU-magyar csatlakozási szerződésen alapul, amely technikai adaptáció formájában rögzítette a tokaji borok uniós borrendtartásba való beillesztésének paramétereit. Az EU már 1993 óta elismeri Magyarország kizárólagos névhasználati jogát a Tokajira, a csatlakozási szerződésben pedig elfogadta, hogy a nemes magyar bor előállításával kapcsolatos eljárásokra és illósavtartalmára egyedi, az unióstól eltérő szabályok lesznek érvényesek (a Tokajiban az EU-ban megengedettnek többszöröse az ecetsav-tartalom, ami az érlelés természetes következménye).

A rendelet kibocsátása azért okoz problémát, mert a tokaji borvidék egy része Szlovákiához tartozik. Mivel Tokaj egységes, határon átnyúló borvidék, ezért a szlovák félnek gondoskodnia kell arról, hogy a nála hitelesített termőterületen hajszálpontosan azokat a szabályokat és előírásokat alkalmazzák, mint a magyar oldalon, amit az EU referenciának tekint. Erre azért van szükség, mert a tokaji bor egyetlen termékként és névként jelenik meg a közösségi borrendtartásban, amire nem vonatkozhatnak eltérő paraméterek. A mostani egyeztetést megelőzően a magyar és a szlovák kormány kétoldalú megállapodást kötött, amely rögzíti, hogy Szlovákia valamivel több, mint 560 hektáron termelhet tokaji bort (a termőterület körülbelül 90 százaléka hazánkban van). A címkézéssel nincs probléma, hiszen mindkét oldalon a Tokaji adott nyelv szerinti névváltozata lesz feltüntetve az üvegeken. Inkább az a kérdés, hogy Szlovákia képes és kész lesz-e azokat a normákat átvenni és garantálni, amelyeket a Tokajiról kötött magyar-EU megállapodás tartalmaz. Többek között erre kell választ kapni a következő napokban.

A csatlakozási szerződés a Tokajiról

Az Európai Unió a felvételi tárgyalásokon elismerte Magyarország kizárólagos jogát a Tokaji bor nevének használatára (Utóbb a földrajzilag azonos helyen lévő szlovák Tokajinak is megadták ezt a jogot). A Tanács külön nyilatkozatban jelentette ki, hogy az EU és Magyarország között még 1993-ban kötött bormegállapodást továbbra is érvényesnek tekinti. A megállapodásban Olaszország és Franciaország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2007. március 31-ig végleg lemond a Tokaji név használatáról, ami kizárólag a földrajzi származáshelyet, Magyarországot illeti meg. Az Európai Bizottság ugyanakkor 2006-ban jelentést készít majd az ügyben.

Egy másik kérdésben eldőlt, hogy az Alföld déli és középső részeinek bortermő vidékei mediterrán helyett más hazai borokhoz hasonló övezeti besorolást kapnak. A besorolás 2012-ig érvényes, utána felülvizsgálható.
A borvidékek besorolásáról folyó vita mellett Magyarország több más "boros kérdésben" is elfogadtatta álláspontját az EU-val:

• Az unió elfogadta a Tokaji Fordítás és Tokaji Máslás nevű, EU-ban eddig ismeretlen borászati technológiákat.
• A Tokaji Esszenciát minőségi bornak ismeri el az unió, annak ellenére is, hogy alkoholtartalma nem mindig éri el a minimálisan előirt 4,5 százalékot.
• Elfogadták, hogy Magyarország a csatlakozás után 5 évig a Müller Thurgau szinonimájaként használhassa a "Rizlingszilváni" márkanevet, ami alatt az EU-borszótárában más borfajtát értenek. A Rizlingszilváni név azonban fokozatosan eltűnik a palackokról.
• Jóváhagyták a Tokaji borok sajátos palackozásának fenntartására vonatkozó kérelmet.
• Az unió feltételekkel elfogadta, hogy "a termelői pezsgő" elnevezést hazánkban a Winzersekt megfelelőjeként használják.
• A borok "dúsításánál" az EU-ban engedélyezettnél több cukor hozzáadása lehetséges.

Az Európai Unió hosszú ellenállás után elfogadta, hogy a „pálinka” nevet magyar helyesírással (vesszővel) csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja Korábban arról is szó volt, hogy az EU a hazai készítésű rumot hivatalosan is ismerje el rumnak, ezt a kérést azonban a kormány később visszavonta.

Kapcsolódó információk

A Tokajitól a pálinkáig: magyaros témák a tárgyalásokon (2002.12.19)

A Tanács nyilatkozatban vállalhat garanciát a Tokajira és a bortermõ vidékre (2002.11.11)