A kommunisták kiszorítására szólít fel az Európai Néppárt

Elhangzott a júniusi európai parlamenti választások elsõ startlövése, méghozzá az Európai Néppárt (EPP) részérõl. A jobboldali tömörülés szerdán egy határozattervezetben szólította fel azokat a politikusokat, akik valamely uniós intézményben akarnak posztot betölteni, hogy "hozzák nyilvánosságra szakmai és politikai szerepvállalásukat a volt [kelet-európai] kommunista államokban és tartózkodjanak az aktív uniós politizálástól abban az esetben, ha szerepet játszottak a rezsim elnyomó gépezetében".

A Néppárt határozattervezete, amelyet várhatóan a február 3-4-i pártkongresszus hagy jóvá, de amelyet már szerdán eljuttattak valamennyi parlamenti képviselõhöz, ideértve a csatlakozó államok megfigyelõit is, egyúttal felszólítja a parlamenti politikai csoportokat, hogy a szeptembertõl felálló új EP-ben ne fogadjanak soraik közé olyan személyeket, akik vezetõ szerepet töltöttek be a volt kommunista rendszerekben.

A két felszólítás megfigyelõk szerint több közép- és kelet-európai kormánypárt vezetõ személyiségeit is érinti. A párt által közzétett tervezet természetesen senkire nézve nem kötelezõ.

A Fideszt is tagjai közt tudó jobboldali párttömörülés - amely a legnagyobb frakcióval rendelkezik az Európai Parlamentben és várakozások szerint a júniusi választásokat is megnyeri - azzal indokolja e kemény hangú felszólítását, hogy "meg kell akadályozni a totalitárius kommunista rendszerek jövõbeli térnyerését". A határozattervezet szerint ugyanis a kommunista fenyegetés korántsem szûnt meg azáltal, hogy a kelet-európai rezsimek összeomlottak. "A fasizmus elleni harc bebizonyította, hogy egy rendszer szétverése nem jelenti az ideológia legyõzését is" - áll a Bruxinfo által megszerzett tervezetben.

A határozattervezet, amely tételesen felsorolja a kelet-európai kommunista rendszerek által elkövetett „gazságokat - így gyilkosságokat, deportálásokat, politikai és emberi jogi visszaéléseket” -, az említettek mellett arra is sürgeti az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy független törvényszéket és bizottságokat, amelyek összegyûjthetik és részletesen dokumentálhatják a kommunisták bûneit. A tervezet az összes, még titkosított dokumentumot is nyilvánosságra hozná. A Néppárt egyúttal felszólítja az Európai Uniót, hogy nyilatkozatban ítélje el a totalitárius kommunizmust, megemlékezésül jelölje ki az "áldozatok napját" és állítson fel egy emlékmûvet is.

Az Európai Parlament szocialista frakciójának egyik magyar megfigyelõ tagja felháborodottan reagált a tervezetre, amelyet egyértelmûen belpolitikai indíttatásúként értékelt. Hegyi Gyula szerint "teljesen felháborító, hogy a [júniusi] európai parlamenti választást, ami a magyar társadalom ünnepe lehetne - hiszen arról szól, hogy másfél évtized után együtt jutunk be az Európai Unióba -, valakik arra használják fel, hogy ismét újrakezdjék a gyûlölködést és [a társadalom] politikai megosztását".

"Beszélgettünk nyugati [képviselõ] kollégákkal: szerintük abszurd, hogy az Európai Néppárt megpróbálja megmondani a többi frakciónak, hogy a megválasztott képviselõk közül kit vegyenek fel soraikba és kit nem. Mi sem szabjuk meg, hogy ki lehet a Néppárt tagja. Egyébként nem csak Kelet-Európának van múltja, hanem Nyugat-Európának is; de engem nem zavar, hogy a [spanyolországi] francóista utódpárt tagja a Néppártnak. Sõt, örülök neki, hogy ez a nagy politikai erõ is demokratizálódott" - mondta Hegyi Gyula a Bruxinfónak. A szocialista képviselõ azt is mondta, hogy az eset annyira felháborította, hogy azonnal nekiállt publicisztikát fogalmazni egy napilapnak.

Lapzártáig nem tudtunk néppárti képviselõt megszólaltatni. Szerdán este még nem volt egyértelmű, hogy a tervezet, amely csak a február 3-4-i kongresszuson kapja meg a párt hivatalos jóváhagyását, hogyan juthatott el az összes európai parlamenti képviselőhöz.

Kapcsolódó információk