A kormány vitt is ajándékot Brüsszelbe, meg nem is

Több mint százoldalnyi dokumentációt adott át az előre megadott pénteki határidőre a magyar kormány, amiben részletes válaszokat adott a Bizottság által január 17-én elindított három kötelezettségszegési eljárásban felvetett problémákra, továbbá két bizottsági alelnök tájékoztatást kérő levelére a bírói rendszer függetlenségéről, illetve a médiatörvény módosításáról.

A Bizottság pénteken rövid közleményben jelezte, hogy kézhez kapta a magyar válaszokat és haladéktalanul hozzálát azok áttanulmányozásához, mielőtt a további lépésekről döntene.

Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság három területen döntött a kötelezettségszegési eljárás elindításáról egy hónappal ezelőtt. Ezek: a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre történő leszállítása és az adatvédelmi hivatal függetlensége. A testület egyúttal további tájékoztatást kért a hazai bírósági rendszer átszervezéséről, miután az a gyanúja támadt, hogy a végrehajtott változások csorbíthatják a bírói rendszer függetlenségét. Ezzel párhuzamosan Neelie Kroes is levelet írt a magyar hatóságoknak, tájékoztatást kérve a médiatörvény egyes rendelkezéseit jogsértőnek minősítő alkotmánybírósági döntés magyar jogba történő átvezetéséről és a Klubrádió frekvenciájának ügyében is.

A február 17-én átadott magyar válasz valamennyi kérdésre megfelel, a kötelezettségszegési eljárás keretében felvetett bizottsági kifogások túlnyomó részénél készségét jelzi a jogszabályok ezzel összhangban lévő módosítására, míg egyes kérdések esetében nem lát okot a törvény vonatkozó passzusainak a megváltoztatására, és a maga igazáról próbálja meggyőzni Brüsszelt.

A kormány hivatalos válasza brüsszeli források szerint az esetek többségénél már konkrét javaslatokat is tartalmaz a vonatkozó magyar jogszabályok módosítására, jelesül a Magyar Nemzeti Bankról, az adatvédelmi hivatalról és a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának leszállításáról szóló törvényekben.

Miközben a magyar fél a Bizottság által kért módosítások többségét kész átvezetni a magyar jogrendbe, a kötelezettségszegési eljárások alá tartozó legalább három egyedi kérdésben, a szerződés biztosította jogával élve nem ezt a módszert követi. Az említett háromból kettő a jegybanktörvény része. Ezek egyike a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak esküje, ahol a Bizottság szerint a magyar alkotmányra és népre való felesküvés összeférhetetlen a jegybankelnök európai feladataival. A kormány azonban azzal érvel, hogy az alkotmányban van egyértelmű hivatkozás az MNB-ről szóló sarkalatos törvényre, ami több pontban is világosan rögzíti a jegybank függetlenségét.

A másik ilyen nyitott kérdés a jegybankelnök fizetése, amelynek esetében a vonatkozó uniós szabályok kimondják, hogy az elnök bérét hivatali mandátuma alatt nem lehet módosítani, mert ez a függetlenségbe való beavatkozást jelentené. A kormány ugyanakkor továbbra is azzal érvel, hogy Simor András, MNB-elnök fizetésének csökkentése nem elszigetelt jelenség, hanem egy, az állami főtisztviselőkre kivétel nélkül vonatkozó általános bérrendezés része.

A jegybanktörvénnyel kapcsolatban felvetett többi kifogásnak kész helyt adni a kormány és ennek megfelelően módosítani a jogszabályt. Ezek közé tartozik a jegybank és a pénzfelügyelet összeolvadásának a lehetősége, amit eltörölnek a törvényből, de a kabinet annak a rendelkezésnek a visszavonására is kész, ami lehetőséget adott a pénzügyminiszternek arra, hogy ugyan szavazati jog nélkül, de részt vegyen a monetáris tanács ülésein.

A magyar kormány úgy véli, hogy pénteki javaslatával annak a bizottsági aggálynak is elébe megy, ami a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítására vonatkozott. Magyarország kezdettől fogva tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy a nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre való leszállítása nyugdíj, és nem az igazságszolgáltatással összefüggő kérdés, ahogy azt a Bizottság állítja. A kormány az intézkedést azzal a szándékkal magyarázza, hogy egységes nyugdíjkorhatárt teremtsenek a közalkalmazottak számára a mostani kusza állapotokhoz képest. Budapest ugyanakkor Brüsszel észrevételét elfogadva kész úgy módosítani a törvényt, hogy a korábbi nyugdíjba vonulás más közszférákban dolgozókhoz hasonlóan a bírák és az ügyészek esetében is egyéni megfontolás tárgyát képezze. Vagyis a bírák kérvényezhessék, hogy a 62 éves kor átlépése után is hivatalban maradhassanak és erről eseti döntést hozzanak. „Itt a rendszer további finomhangolásáról van szó” – tette hozzá egy brüsszeli forrás.

Ami az adatvédelmi hivatal függetlenségét illeti, a kormány itt is kész végrehajtani a Bizottság által kért módosításokat, hogy a legkisebb kételyeket is eloszlassa a hivatal függetlenségével kapcsolatban.

Most az Európai Bizottságon a sor, hogy megvizsgálja a felkínált magyar lépéseket, és véleményének kialakítása után döntsön a soron következő lépésekről. Azokban a kérdésekben, ahol a magyar fél elfogadta a Bizottság álláspontját, lezárhatják az aktát. Ha viszont a többi kérdésben nem találja meggyőzőnek a magyar érveket és továbbra is fenntartja álláspontját, a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának elindítása mellett dönthet. Ebben az esetben indoklással ellátott véleményt küld majd ki Budapestnek. Hogy erre mikor kerülhet sor, azt egyelőre nem tudni, a Bizottság azonban pénteken is jelezte, hogy gyorsan, késlekedés nélkül kívánja folytatni az eljárást. Mivel azonban gyorsított eljárásról van szó, nem valószínű, hogy a Bizottság reagálása egy hónapnál tovább húzódik majd. „Az eljárás első szakaszának a végén járunk” – jelentette ki egy brüsszeli forrás.

Magyar részről mindenesetre hangsúlyozzák, hogy a kormány addig nem nyújt be semmilyen törvénymódosítást a parlament elé, amíg nem ismeri meg Brüsszel végleges pozícióját, és a módosítás előtt a jegybanktörvény ügyében még az Európai Központi Bankkal is ismerteti a szöveget.

A Bizottságnak a következő napokban és hetekben arról is döntenie kell, hogy az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének ügyében is elindítja-e az eljárást Budapesttel szemben. A kormány részletes és bonyolult jogi érvelésében arról igyekezett meggyőzni Viviane Reding igazságügyi biztost, hogy az általa felvetett aggodalmak nem megalapozottak, és a törvény elegendő garanciát nyújt a bírói függetlenségre.

Ami a médiatörvényt illeti, a kormány azt írta Neelie Kroes-nak, hogy az alkotmánybírósági ítélettel összhangban szükségessé vált módosításokat beterjeszti az Országgyűlés elé, és még benyújtás előtt kikéri az Európa Tanács véleményét. A Klubrádió frekvencia-engedélyével kapcsolatban a kormány arra hivatkozik, hogy két bírósági eljárás is folyamatban van az ügyben, amelyeket nem kíván semmilyen állásfoglalással befolyásolni.

Kérdéses, hogy a magyar válaszok ismeretében közelebb kerül-e egy lépéssel is hazánk a hiteltárgyalásokhoz az IMF-el és az EU-val? Hazai politikai vezetők szerint Magyarország kész a tárgyalások megkezdésére és csak arra vár, hogy a másik oldalon is megteremtődjenek ennek a feltételei. Magyar illetékesek visszatérően tagadják, hogy hivatalos tudomásuk lenne arról, hogy az EU bármilyen feltételeket is támasztana az országgal szemben a tárgyalásoknak. A Bizottságnál ugyanakkor pénteken a BruxInfo kérdésére megerősítették, hogy a feltételeket ismertették Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel, amikor január 20-án Brüsszelben Olli Rehnnel, a testület alelnökével tárgyalt. Rehn akkor is elmondta, és szóvivője előtte és utána is számos alkalommal megismételte, hogy a jegybanktörvénynek meg kell szüntetnie minden a bank függetlenségével kapcsolatos bizonytalanságot és az igazságszolgáltatás megbízható működését is szavatolni kell, különben nem kezdődhetnek meg a tárgyalások. Értesülésünk szerint Olli Rehn továbbra is tartja magát ehhez az állásponthoz, ezért egy elhúzódó és folytatódó jogi vita kérdésessé teheti a tárgyalások gyors megkezdését.

„Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a továbbiakban is objektív, pártatlan, a kettős mérce alkalmazását kizáró, jogi és szakmai alapokon nyugvó értékelést készít. A kormány elkötelezett az európai értékek mellett és továbbra is készen áll a konzultációra az Európai Unió valamennyi intézményével” – áll abban a közleményben, amit pénteken adott ki a miniszterelnök és a kormány szóvivője.